​Magyar asztrofizikus: messziről figyelhetnek minket a földönkívüliek - ez durva!

2020. szeptember 12., szombat




„Nagy valószínűséggel kell lennie más bolygókon is értelmes életnek, és ha hiszek azoknak, akik sokat gondolkoznak ezeken a kérdéseken, akkor oda lyukadok ki, hogy amennyiben máshol, a miénkénél korábban kialakult volna intelligens élet, a képviselői már régen itt kellene, hogy legyenek.

Ennek fényében nagyon gyanús, hogy a földönkívüliek nincsenek itt, vagy nagyon látványosan békén hagynak minket, esetleg távolról figyelik kezdő lépéseinket” – mondta a tudas.hu-nak adott interjújában Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara, Fizikai Intézete igazgatója, az Atomfizikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára. A kutató arra a kérdésre válaszolt, hogy

vajon lehet-e értelmes élet a világegyetemben, és ha igen, akkor miért nem találkoztunk még velük.

„Egy galaxisban száz, vagy ezermilliárd olyan csillag van, mint a Nap és ugyanolyan valószínűséggel kering bolygó körülöttük, mint a Föld a Nap körül” – tette hozzá. „Ezt az exobolygók felfedezésével ma már be is láttuk. Ezek között bőven lehetnek földszerűek, amelyek ugyanúgy fenn tudnák tartani azt a szénalapú életet, ami itt kialakult. És csak a belátható horizontunkon belül néhány milliárd galaxis van, vagyis ha ezt összeszorozzuk, végtelen sok naprendszer és végtelen sok bolygó jöhet szóba.”

A fizikust azért kérdezték, mert bár most egy magyar sincs a világ legjobb 500 egyeteme között, az egyetemen belüli egységek: tanszékek, intézetek hasonló rangsorában az ELTE Fizikai Intézete a 161. helyre tornázta fel magát. Frei szerint ez jórészt a gravitációs hullámok kutatásával összefüggő LIGO együttműködés keretében született cikkeiknek köszönhető. „De a CERN és más külföldi részecskegyorsítók kutatásaiban való részvételünk is sokat hozott a konyhára. Ehhez járulnak még a biológiai fizika, a statisztikus és kvantumfizika terén elért kutatások, vagy az iparban is alkalmazható szilárdtestfizikai munkák.”

„Most elsősorban az űrbe telepítendő gravitációs hullám detektor, a LISA áll az érdeklődésünk homlokterében, ami másfajta hullámokat tudna észlelni. Ezt a harmincas években az Európai Űrügynökség, az ESA szervezésében juttatná az űrbe és azt szeretnénk, hogy minél több magyar résztvevő dolgozhasson a sikerén” – mondta a fizikus.


Megtekintések száma: 4592





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet