Világszenzáció is lehet abból a módszerből, amit magyarok fejlesztettek ki. Ráadásul akár a halál közeli paranormális élmények kérdésére is választ adhat.
A magyarok ismét valami szenzációs dolognak a küszöbén vannak, mint részvevők.
Rájöttek arra, hogy nemcsak alvó, hanem mozgó, éber kísérleti állatok agyát is nagy sebességgel lehet vizsgálni egy új módszerrel.
Hatalmas áttörés lehet ténylegesen, és nem túlzó a cím. De csak abban az esetben, ha sikerül ezt majd egy orvosi alkalmazás keretében szélesebb körben bevezetni.
Jelenleg a magyar kutatók azon dolgoznak, hogy embereken is elvégezhessék a kutatásokat, nem csak terápiás, de diagnosztikai céllal is.
Az eddig alkalmazott eljárásoktól milliószor nagyobb gyorsasággal és pontossággal lehet használni ezt a módszert.
Ráadásul mindennek tetejében nem csak nyugalmi, azaz alvó állapotban lévő élőlények agyát lehet vizsgálni így, hanem éber, és mozgó élőlényekét is. Ez korábban nem volt lehetséges, vagy csak nagyon nagy hibaszázalékkal.
A csapat azt reméli, hogy a módszert hamarosan az orvostudomány is felhasználhatja majd.
Rengeteg korábban nem jól vizsgált, vagy kevés ismeretanyaggal rendelkező tudományágba nyújthat ez hatalmas fejlődési lehetőséget.
Arról van szó ugyanis, hogy képesek leszünk a gondolatok születését is nagyon nagy részletességgel vizsgálni, ez pedig forradalmat hozhat az agykutatásban.
Talán azt is meg tudjuk majd fejteni, pontosan hogyan tárolódnak az emlékek, vagy, hogy milyen módon születnek meg a gondolatok a fejünkben.
A korábbi eljárások sikertelenségét az adta, hogy ha az agy gondolkodik, akkor az állatnak ébren kell lennie. Viszont ha ébren van, és mozog, akkor az agy is megmozdul, mert az agy rugalmas szalagokon keresztül van felfűzve.
Éppen ezért nehéz, és pontatlan volt a megfigyelés, ellenben ha nyugalomban lévő, azaz alvó állatokat vizsgáltak, rájöttek, hogy az alvó agy máshogy működik, más jeleket bocsát ki, mint az éber.
Alapvetően azonban az éber élőlények agyműködését kellene megfejtenünk, mert rengeteg fehér folt van még a tudomány számára ebben a tekintetben.
Ebben lehet forradalmi megoldás a magyarok fejlesztése. Ők ugyanis rájöttek, hogy hogyan kell kiszámolni azt a matematikát, amivel létrejön az a térbeli mozgás, mely leírja az agy mozgását éber állapotban, akár mozgás közben is.
Így értelmezni tudták a technológia segítségével a létrejövő mozgásokat, és a vezérlő jeleket, és egy sokkal részletesebb és pontosabb agyi megfigyelést tudtak produkálni.
Korábban ilyen tudományos munka nem született annak ellenére, hogy 40-50 éve ismerik azt a technológiát, amelynek során átlátszó kristályokba eresztett hanggal elterelik a lézerfényt.
Nem csak egymilliószor gyorsabb a technológia, mint azt már fentebb említettük, de nagyságrendekkel olcsóbb is, mint a már elérhető, pontatlan és nem eléggé kiforrott módszerek.
Jelenleg nincs a világon még olyan műtő vagy laboratórium, ahol ezeket a vizsgálatokat el tudnák végezni emberen.
Ennek ellenére hatalmas lenen az igény rá, hiszen műtétek során égetően fontos lenne az agy funkcióit élőben vizsgálni. Egyesek szerint még az sem kizárt, hogy a halál közeli élményeket is meg lehetne vizsgálni, és kideríteni, hogy olyankor mit élhet át az agyunk.