Nem akármire találhattak rá!
Valami olyasmit észlelhettek, ami sok mindent megmagyarázhat a világunkkal kapcsolatban.
Arról van ugyanis szó, hogy a Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi docense által vezetett PHENIX-Magyarország csoport is közreműködik az amerikai Brookhaveni Nemzeti Laboratórium (BNL) PHENIX nevű kísérletében.
Ebben a kísérletben a tudósok részecskék korrelált áramlását tárták fel a legalacsonyabb energiájú, kisméretű ütközésekben is, a Nagy-Bumm részecske ütköztetőnél.
A New York állambeli Uptonban a Relativisztikus Nehézion Ütköztetőben (RHIC, amely az Amerikai Energiaügyi Minisztérium Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumának magfizikai kutatási nagyberendezése) a kis deuteronok nehéz atommagokkal való ütközései során sokféle (ismert típusú) részecske keletkezik.
Ezek a részecskék képesek olyan reakciókat mutatni a tudósok számára, melyek az ősleves keletkezésére utalhatnak, vagyis közvetlenül akár az ősrobbanás utáni pillanatokra is.
Egyes sejtések ennél is távolabb mennek, és azt állítják, idővel beleshetünk az ősrobbanás előtti pillanatokba is.
A RHIC PHENIX kísérlete által kapott eredmények arra utalnak, hogy ezekben a kisméretű ütközésekben olyan apró rövid élettartamú kvarkanyag-cseppek keletkeznek, amelyek a korai univerzumban megtalálható anyagra hasonlítanak.
Vagyis az ősrobbanás egyik építőkövét tárhatták fel, és mindezt magyarok közreműködésével.
A világegyetemünk ma nagyjából 13,7 milliárd éves, csillagok és galaxisok alkotják. Ez azonban nem volt mindig így: az első csillagok néhány százmillió évvel az ősrobbanás után gyulladtak ki.
Az ősrobbanás utáni első pillanatokra visszamenve azonban egyre érdekesebb jelenségeket láthatunk: egymilliomod másodperccel az ősrobbanás után még maguk a protonok és neutronok (összefoglaló néven nukleonok) sem létezhettek.
Helyettük egy kvarkokból és gluonokból álló ősleves volt.
Ahhoz, hogy ezt az őslevest megfigyeljük, az akkor jelenlévőhöz hasonló körülményeket kell teremteni.
Ezt ma még nagyon nehezen lehet kivitelezni, de a tudósok egyre közelebb járnak a megoldáshoz.
A RHIC kutatásait támogatja többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (korábban OTKA), a Magyar-Amerikai Fulbright Bizottság, a Magyar-Amerikai Vállalkozási Ösztöndíj Alap illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumának „Új Nemzeti Kiválóság” programja.
OSZD MEG másokkal is!