Magyar matematikusok menthetik meg a világot? Előre látták, tudják, mi várhat ránk

2020. március 5., csütörtök




Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem járványok modellezésével foglalkozó kutatócsoportjának vezetője február 22-én nyilatkozott a New Scientistnek.

Akkor hivatalosan még csak 28 iráni esetről lehetett tudni. Csakhogy két Iránból érkezett embert találtak fertőzöttnek Libanonban és Kanadában. 

Márpedig Irán nincs annyira bekötve a globális légiforgalomba, hogy ilyen csekély valós megbetegedésszám esetén is felbukkant volna két fertőzött külföldön.

Orbán Viktor jelentette be a Facebookon, iráni diákok a fertőzöttek, enyhe tüneteik vannak. A gyógyulásukig izolációban maradnak. Az egyikük a SOTE-ra jár

-írja az Index.

Azóta kiderült, hogy Irán gyakorlatilag Kínával azonos globális kockázatot jelent a járvány szempontjából. A fejlemények fényében ezért sem meglepő, hogy a tegnapi bejelentés szerint éppen iráni diákok hurcolták be először a koronavírust Magyarországra.

A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékén évek óta foglalkoznak a különféle járványok matematikai modellezésével. Korábban alkalmazták a módszert az ebolára, a zikára, az influenzára és sok más ragályos betegségre. Értelemszerű volt, hogy most a Kínából kiindult új koronavírus-járvány viselkedésének előrejelzésében is részt vesznek.

Nem most kezdték a fertőzések terjedését matematikai módszerekkel vizsgálni, de az utóbbi években a számítási kapacitás rohamszerű növekedésével, illetve az epidemiológiai adatok sokasodásával, és sokkal gyorsabb közzétételével összehasonlíthatatlanul megbízhatóbbá váltak ezek a modellek. Ma már egészen pontosan meg lehet mondani az egyenletek alapján, hogy - legalábbis a járvány kezdeti időszakában, amikor még nem léptetnek életbe szerte a világon rendkívüli intézkedéseket - mely országok a leginkább veszélyeztetettek. Ezek alapján

SOKKAL HATÉKONYABBAN LEHET TERVEZNI AZ ELLENLÉPÉSEKET.

A Röst Gergely által vezetett szegedi kutatócsoport akkor került a nemzetközi tudományos figyelem középpontjába, amikor február közepén megjelentették a Kínán kívüli COVID-19 járványok kitörésének valószínűségéről szóló tanulmányukat. Az elmúlt két hét történései több ponton is szinte tökéletesen megfeleltek az előrejelzéseiknek.

A vizsgálatban először megbecsülték a teljes kínai esetszámot, a fel nem ismert fertőzésekkel egyetemben. Ezután úgynevezett mobilitási (az emberek mozgását leíró) modellek segítségével becsülték meg annak valószínűség-eloszlását, hogy a fertőzött kínaiak mekkora része utazhatott külföldre, mielőtt a repülő- és egyéb utasforgalom nagy részét le nem állították. Az elemzés során már figyelembe vették az akkor tudható utazási korlátozásokat. A harmadik fázisban az egyes országokra vetítve határozták meg, hogy a járvány kezdeti időszakában hogyan fog alakulni az esetszám a helyi körülmények függvényében.

Az általános tapasztalatok szerint azokban az országokban, amelyek nem állnak túl szoros kapcsolatban Kínával, viszont a vírus helyben várható reprodukciós száma (a fertőzöttek által átlagosan megfertőzött újabb emberek száma) magas, ott a fertőzöttek beutazását kell megakadályozni. Ellenben ott, ahol szoros a Kínával ápolt kapcsolat, és nagy az emberforgalom, a járványügyi intézkedéseknek inkább a reprodukciós szám csökkentését kell célozniuk.

A reprodukciós szám önmagában kifejezi azt, hogy mekkora járványra számíthatunk. Az új koronavírus esetében a reprodukciós számot 2,1-2,6 közé teszik a becslések. Ebből az értékből azt is tudhatjuk, hogy mekkora erőfeszítések szükségesek a járvány megállításához. 

Az intézkedéseknek azt kell elérniük, hogy a reprodukciós szám 1 alá csökkenjen, hiszen ekkor az esetszám csökkenni fog, majd a járvány elhal. Minél nagyobb a reprodukciós szám, az intézkedéseknek az egyébként bekövetkező fertőződések egyre nagyobb arányát kell kiküszöbölniük

- mondta az Indexnek Röst Gergely. De önmagában a reprodukciós szám még nem árul el mindent a járvány természetéről, hiszen az is fontos például, hogy az adott számú újabb fertőzés mennyi idő alatt következik be. Az új koronavírus hordozói az eddigi tapasztalatok alapján sokkal gyorsabban megfertőzik azokat, akiket meg tudnak fertőzni, mint a 2003-as SARS járványban tapasztalható volt

- írja az Index

Ennek oka részben az, hogy a korábbi vírus sokkal hosszabb inkubációs időszak után vált fertőzőképessé, és az új vírus pedig jobban kötődik az emberi sejtekhez, vagyis fertőzőképesebb. Az influenzások egy-két nap alatt megfertőznek másokat, míg például a HIV- vagy TBC-fertőzöttek ugyanennyi embernek évek alatt tudják átadni a kórokozót. Vagyis

AZONOS REPRODUKCIÓS SZÁMÚ KÓROKOZÓK KÉPESEK LASSÚ ÉS GYORS LEFUTÁSÚ JÁRVÁNYT IS OKOZNI.

A kutatócsoport tanulmányában (még az európai gócok felbukkanása előtt) kimutatta, hogy Olaszország, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság a legveszélyeztetettebb országok a kontinensen, ahol nagy járvány alakulhat ki. Nagy járvány alatt azt értik, hogy a felbukkanó eseteket nem sikerül elég gyorsan izolálni ahhoz, hogy az országban kiterjedt közösségi terjedés ne indulhasson el.

Azt már azonnal lehetett látni a globális mobilitási modellekből, hogy Európában Olaszország az egyik legkockázatosabb ország. Ez a Kínával való összekötöttségből fakad alapvetően. 

Részletesebb, repterekre lebontott adatokkal is rendelkezünk, és ezekből azt is meg lehetett mondani, hogy nagy valószínűséggel Milánóból fog kiindulni az olaszországi járvány. Milánó egyértelműen kockázatosabbnak tűnt, mint Róma, és bár az első eseteket Rómában detektálták, de az érintettek Milánóból érkeztek.

De a többi nagy kockázatú ország is beigazolta (sajnos) a várakozásokat. Az Egyesült Királyságban a kormány már vésztervet dolgozott ki - amelyben megemlítik, hogy a járvány csúcsán a rendőrség esetleg csak a súlyos bűncselekményekkel tud majd foglalkozni -, Németországban is dinamikusan terjed a fertőzés.

Forrás: Index

OSZD MEG másokkal is!


Megtekintések száma: 4137





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet