Óriási magyar siker, hamarosan az első magyra űrhajós is jön!
Az egy héttel ezelőtt műszaki okokból elhalasztott start után ezúttal sikeresen elindult pénteken, magyar idő szerint 9:22-kor az új-zélandi Māhia-félsziget csúcsán kialakított indítóállásról a Rocket Lab amerikai magáncég Electron rakétája, hogy a Running Out Of Fingers fantázianevű küldetéssel az űrbe juttassa az Alba Orbital nevű skóciai műholdfejlesztő cég Albapod v2 műholdplatformját, rajta hat zsebműholddal.
A Rocket Lab tizedik küldetése magyar szempontból nagyon fontos: a küldetés során az Alba Orbital műholdplatformjáról két magyar gyártású nanoműhold is le fog válni, ezzel pedig, ha minden rendben megy
A 2012-ES MASAT-1 UTÁN ISMÉT KERINGENI FOG AZ ŰRBEN MAGYAR MŰHOLD, ÉS UGYEBÁR RÖGTÖN KETTŐ IS, A SMOG-P ÉS AZ ATL-1.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) diákjai és oktatói által fejlesztett SMOG-P műhold egy meglehetősen kicsi, egy PocketQube (1PQ) egység méretű, azaz 5×5×5 centiméteres pikoműhold, míg a SMOG-P-n dolgozó csapat bevonásával kifejlesztett, de magánfinanszírozású ATL-1 kétszer akkora, mérete 5×5×10 centiméter (2 PQ).
Az Alba Orbital korábbi tweetjében jól látható a két magyar műhold az Albapod v2 kilövőszerkezet sínjén.
A magyar űrkutatás történetének, egyben a hazai űripari fejlődésnek egyik mérföldköve volt, amikor 2012 februárjában sikeresen Föld körüli pályára állt az első magyar műhold.
A Masat-1 tervezése, fejlesztése és építése 2007-től 2011-ig tartott a BME-n, majd miután 2012 februárjában az Európai Űrügynökség (ESA) Vega rakétája sikeresen pályára állította, a tervezett három hónapon jóval túllépve, 1062 napon keresztül működött kifogástalanul, egészen a megsemmisülés pillanatáig.
Ha a két új magyar műhold különösebb fennakadás nélkül működni kezd odafönt, akkor nyugodtan tekinthetünk úgy is rájuk, mint a Masat-1 méltó örököseire. A SMOG-P ezen túl kis méretét tekintve világelső is lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1 PQ méretű műholdmisszió.
Az élő közvetítés szerint a start a legnagyobb rendben zajlott, a gyorsítófokozat rendben levált és a rakomány úton van a kijelölt föld körüli pálya felé. Hogy rendben elérte-e azt, nagyjából fél tizenegy körül derül majd ki, akkor lehet információt kapni a műholdak pályára állásáról.
A két új magyar műhold nagyjából 380 kilométeres magasságban kering majd az űrben, az hogy működnek-e, a nap folyamán derül majd ki, amikor a műegyetemi csapat megkapja az első rádiójeleket a SMOG-P és az ATL-1 fedélzetéről.
A SMOG-P esetében érdemes megemlíteni, hogy tulajdonképp surranópályán beelőzte a SMOG-1 műholdat, aminek fejlesztéséről tavaly januárban írt az Index. A SMOG-1-et a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumában tervezték és építették az egyetem hallgatói, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal. A
SMOG-1 az eredeti tervek szerint 600-800 kilométer magasan, poláris napszinkron körpályán fog majd keringeni, fő küldetése pedig a digitális földfelszíni videóadások (Digital Video Broadcasting – Terrestrial, azaz DVB-T) által keltett rádiófrekvenciás (RF) szennyezettség, az RF-szmog mérése lesz.
Azonban hiába készültek el vele már évekkel ezelőtt, a SMOG-1 űrbe juttatása nem megy igazán simán, különböző okok miatt éveket csúszott a dolog, sokáig nem sikerült leszerződni egyetlen céggel, „rakétaszolgáltatóval” sem – részben azért nem, mert amikor a SMOG-1 elkészült, nem létezett olyan üzemkész platform, ami a zsebműholdak pályára állítására alkalmas lett volna.
Itt jött képbe aztán 2018-ban az Alba Orbital, ami kifejezetten PQ-kra fejlesztett kidobó mechanikát, és felmerült, hogy mi lenne, ha az új mechanikát a SMOG-1 hasonmás példányával tesztelnék. Ugyanis, csakúgy mint minden műholdfejlesztésnél, a SMOG-1 esetében is készült párhuzamosan egy földi ikerpár, amin a fejlesztők általában különféle teszteket szoktak végezni.
Az úttörő szerepre tehát nem a SMOG-1-et, hanem a vele csaknem mindenben megegyező – a fedélzeti számítógép (on-board computer, OBC) tér el kis mértékben –, működőképes másolatát jelölték, és SMOG-P (P mint prekurzor, előfutár) néven helyet foglalhatott az Alba Orbital „Alba Cluster 2” platformján.
A Műegyetem vállalta az előzetes, tapasztalatszerző start költségét, levéve ezzel kicsit a terhet a SMOG-1 válláról. (A legutóbbi információk szerint a SMOG-1 startja 2020. június-szeptember körül várható, a műhold egy Szojuz rakétával, az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről fog a világűrbe jutni.)
A Rocket Lab a SpaceX által kitaposott újrahasznosítási ösvényen haladva az Electron rakéta továbbfejlesztett első fokozatának épségben történő visszahozatalán is dolgozik, a cég mostani, tizedik küldetésén az irányított visszatérés rendszereit tesztelték, de mivel még a fejlesztés korai szakaszában járnak, a rakétafokozat nem volt képes landolni, a terveknek megfelelően megsemmisült a visszatérés során.
OSZD MEG másokkal is!