Magyar műholdakat juttattak ki az űrbe: rögtön kettőt is!

2019. december 6., péntek




Óriási magyar siker, hamarosan az első magyra űrhajós is jön!

Az egy héttel ezelőtt műszaki okokból elhalasztott start után ezúttal sikeresen elindult pénteken, magyar idő szerint 9:22-kor az új-zélandi Māhia-félsziget csúcsán kialakított indítóállásról a Rocket Lab amerikai magáncég Electron rakétája, hogy a Running Out Of Fingers fantázianevű küldetéssel az űrbe juttassa az Alba Orbital nevű skóciai műholdfejlesztő cég Albapod v2 műholdplatformját, rajta hat zsebműholddal.

A Rocket Lab tizedik küldetése magyar szempontból nagyon fontos: a küldetés során az Alba Orbital műholdplatformjáról két magyar gyártású nanoműhold is le fog válni, ezzel pedig, ha minden rendben megy

A 2012-ES MASAT-1 UTÁN ISMÉT KERINGENI FOG AZ ŰRBEN MAGYAR MŰHOLD, ÉS UGYEBÁR RÖGTÖN KETTŐ IS, A SMOG-P ÉS AZ ATL-1.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) diákjai és oktatói által fejlesztett SMOG-P műhold egy meglehetősen kicsi, egy PocketQube (1PQ) egység méretű, azaz 5×5×5 centiméteres pikoműhold, míg a SMOG-P-n dolgozó csapat bevonásával kifejlesztett, de magánfinanszírozású ATL-1 kétszer akkora, mérete 5×5×10 centiméter (2 PQ).

Az Alba Orbital korábbi tweetjében jól látható a két magyar műhold az Albapod v2 kilövőszerkezet sínjén.

A magyar űrkutatás történetének, egyben a hazai űripari fejlődésnek egyik mérföldköve volt, amikor 2012 februárjában sikeresen Föld körüli pályára állt az első magyar műhold. 



A Masat-1 tervezése, fejlesztése és építése 2007-től 2011-ig tartott a BME-n, majd miután 2012 februárjában az Európai Űrügynökség (ESA) Vega rakétája sikeresen pályára állította, a tervezett három hónapon jóval túllépve, 1062 napon keresztül működött kifogástalanul, egészen a megsemmisülés pillanatáig.

Ha a két új magyar műhold különösebb fennakadás nélkül működni kezd odafönt, akkor nyugodtan tekinthetünk úgy is rájuk, mint a Masat-1 méltó örököseire. A SMOG-P ezen túl kis méretét tekintve világelső is lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1 PQ méretű műholdmisszió.

Az élő közvetítés szerint a start a legnagyobb rendben zajlott, a gyorsítófokozat rendben levált és a rakomány úton van a kijelölt föld körüli pálya felé. Hogy rendben elérte-e azt, nagyjából fél tizenegy körül derül majd ki, akkor lehet információt kapni a műholdak pályára állásáról.

A két új magyar műhold nagyjából 380 kilométeres magasságban kering majd az űrben, az hogy működnek-e, a nap folyamán derül majd ki, amikor a műegyetemi csapat megkapja az első rádiójeleket a SMOG-P és az ATL-1 fedélzetéről.

A SMOG-P esetében érdemes megemlíteni, hogy tulajdonképp surranópályán beelőzte a SMOG-1 műholdat, aminek fejlesztéséről tavaly januárban írt az Index. A SMOG-1-et a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumában tervezték és építették az egyetem hallgatói, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal. A

SMOG-1 az eredeti tervek szerint 600-800 kilométer magasan, poláris napszinkron körpályán fog majd keringeni, fő küldetése pedig a digitális földfelszíni videóadások (Digital Video Broadcasting – Terrestrial, azaz DVB-T) által keltett rádiófrekvenciás (RF) szennyezettség, az RF-szmog mérése lesz.

Azonban hiába készültek el vele már évekkel ezelőtt, a SMOG-1 űrbe juttatása nem megy igazán simán, különböző okok miatt éveket csúszott a dolog, sokáig nem sikerült leszerződni egyetlen céggel, "rakétaszolgáltatóval" sem – részben azért nem, mert amikor a SMOG-1 elkészült, nem létezett olyan üzemkész platform, ami a zsebműholdak pályára állítására alkalmas lett volna.

Itt jött képbe aztán 2018-ban az Alba Orbital, ami kifejezetten PQ-kra fejlesztett kidobó mechanikát, és felmerült, hogy mi lenne, ha az új mechanikát a SMOG-1 hasonmás példányával tesztelnék. Ugyanis, csakúgy mint minden műholdfejlesztésnél, a SMOG-1 esetében is készült párhuzamosan egy földi ikerpár, amin a fejlesztők általában különféle teszteket szoktak végezni.

Az úttörő szerepre tehát nem a SMOG-1-et, hanem a vele csaknem mindenben megegyező – a fedélzeti számítógép (on-board computer, OBC) tér el kis mértékben –, működőképes másolatát jelölték, és SMOG-P (P mint prekurzor, előfutár) néven helyet foglalhatott az Alba Orbital "Alba Cluster 2" platformján. 

A Műegyetem vállalta az előzetes, tapasztalatszerző start költségét, levéve ezzel kicsit a terhet a SMOG-1 válláról. (A legutóbbi információk szerint a SMOG-1 startja 2020. június-szeptember körül várható, a műhold egy Szojuz rakétával, az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről fog a világűrbe jutni.)

A Rocket Lab a SpaceX által kitaposott újrahasznosítási ösvényen haladva az Electron rakéta továbbfejlesztett első fokozatának épségben történő visszahozatalán is dolgozik, a cég mostani, tizedik küldetésén az irányított visszatérés rendszereit tesztelték, de mivel még a fejlesztés korai szakaszában járnak, a rakétafokozat nem volt képes landolni, a terveknek megfelelően megsemmisült a visszatérés során.


OSZD MEG másokkal is!

tudomány érdekes


Megtekintések száma: 52082





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet