Elképesztő történet arról, hogy milyen országban élünk. Mint cseppben a tenger! Nagyon elgondolkodtató!
Jánosi Marcell neve mond neked valamit? Ő volt az a híres feltaláló, akinek alapvetően a Floppy a nevéhez fűződik. Pedig sokan nem tudják, hogy annak idején világhírű találmányt hagyott rá a számítástechnikára, mely forradalmasította az ipart.
Ma már ugyan nem használják, de akkoriban óriási úttörő jelentősége volt. És ráadásul Jánosi Marcell hű maradt találmányának, azonban akkori munkahelye ahol dolgozott, sorra hajtotta el a külföldi befektetőket, holott rengeteg pénzt ajánlottak.
Annak idején a nyolcvanas-kilencvenes években ez volt a legelterjedtebb adathordozó, ami Jánosi Marcell ötletét használta fel.
Az eset azért leképesztően elgondolkodtató és tanulságos, mert így végül a szabadalomért Marcell nem kapott semmiféle pénzt, és az országunk sem profitált a nagy ötletből.
Jánosi Marcell, aki 2011-ben halt meg, nem csak a Floppy feltalálójaként tetszeleg a történelem színpadán.
Az 1980-as években a magyar mérnök a külügyminisztérium segítségével kapcsolatba került a LEGO vállalattal. Ő alkotta ugyanis meg a kockacukor méretű mikromotort, amelyet a nagyközönség az 1990-es években ismerhetett meg.
Korának igazi géniusza volt, aki rengeteg nagy fejlesztésen dolgozott, akkoriban, többek között az SLK4- típusú kazettás adatrögzítőn, vagy az EC 9006-os kazetta mágnesszalag konverterén.
Az ő legnagyobb találmánya mégis a Floppy lemez volt, mely iránt rengeteg nagy világcég érdeklődött akkoriban, mint amilyen az IBM és az Apple.
A dolog azonban váratlan – és igazi magyaros – fordulatot vett, ugyanis Jánosi Marcell mit sem tudott arról, hogy a munkahelyét megkeresték ezek a nagyvállalatok, és a munkahelye – remélve a jövőbeni profitot – rendre elutasították ezeket a megkereséseket.
Hihetetlenül hangzik, de a szabadalom már 1974-ben megvolt, de csak 5 évvel később, 1979-benkészülhetett el az első működő Floppy lemez.
Természetesen ennek is Marcell munkahelye volt az oka, akik a végsőkig próbálták megfúrni a projektet, hogy komoly hasznuk származzon belőle, ezért hajtották el a külföldi befektetőket, cégeket is.
Mindennek tetejében vállalat ahol dolgozott, egy idő után nem fizette a magyar szabadalmi oltalom díját, külföldön pedig nem védették le a terméket. Ez oda vezetett, hogy a szabadalom szabad felhasználású lett. Több sem kellett az IBM-nek és a Sonynak, azonnal lecsaptak, és lefejlesztették Jánosi Marcell tervei alapján a Floppy lemezt
Így eshetett meg, hogy egy remek találmányért semmit nem kapott és gyakorlatilag el lett lopva tőle az egész élete munkája.
Ez egy nagyon jó tanulság arról, hogy milyen országban éltünk már akkor is. Ahol az ember a másikat visszahúzza, és ott fúrja, ahol tudja.
A nagy kérdés, hogy vajon meg tudunk-e változni valaha.
OSZD MEG másokkal is!