Már babakorban lehet látni, kiből lesz szorongó felnőtt - megdöbbentő elmélettel űlltak elő

2020. április 22., szerda




Amerikai kutatók eddig páratlan módon bizonyították be, hogy a csecsemők viselkedési sajátosságai, temperamentumuk befolyásolja azt, hogy milyen személyiségjegyeik lesznek felnőttként 

– írja az EurekAlert. 

Az USA Nemzeti Egészségügyi Intézménye (National Institutes of Health, NIH) által finanszírozott kutatás összekötötte a csecsemőkori temperamentumot a felnőttkori viselkedéssel, és egyértelműen bebizonyította, hogy már a gyerek viselkedéséből lehet arra következtetni, milyen személyisége lesz felnőttként.

A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók kifejezetten a csecsemők és babák úgynevezett viselkedésgátlásával foglalkoztak, ez egy olyan viselkedésminta, ami óvatosságot, félelemtudatot, elkerülő magatartást mutat az ismeretlen tárgyak, szituációk, emberek felé. 

A viselkedésgátlás viszonylag stabil marad csecsemőkortól kezdve az egész gyerekkoron át, és az ilyen személyiségjegyet mutató gyerekekből később

nagyobb arányban lesz szociálisan visszahúzódó, szorongó, depressziós felnőtt.

A kutatáshoz a szakértők négyhónapos gyerekeket kerestek, és 14 hónapos korukban mérték őket viselkedésgátlásra – majdnem két évvel korábban, mint eddig bármilyen tanulmány a témában. 

Ezen kívül a kutatók neurofiziológiai tulajdonságokat is mértek. 

A 14 hónapos vizsgálatok után a gyerekeknek először 15 éves korukban kellett visszatérniük a laboratóriumba, ekkor szintén neurofiziológiai adatokat kellett szolgáltatniuk: úgynevezett ERN agyhullámokat vizsgáltak, amelyek akkor jelennek meg, ha az illető hibázik. 

Az egyik ilyenkor létrejövő speciális hullám a hibához kapcsolt negativitás (Error Related Negativity/ERN), míg a másik a hibához kapcsolt pozitivitás (Error Related Positivity/Pe). 

Az ERN megmutatja, hogy valaki mennyire érzékeny az elkövetett hibákra, hogy tudja őket feldolgozni. A nagyobb ERN jellemzően szorongásra és hasonló internalizáló megküzdésekre utal, míg a kisebb ERN externalizálókra, amilyen az alkohol- és szerhasználat, vagy az impulzivitás.

A résztvevőket végül 26 évesen vizsgálták meg újra pszichopatológiai, szociális, személyiségi, foglalkoztatottsági és oktatási szempontok alapján. 

Az eredmények azt mutatták, hogy a 14 hónapos korban mért magas viselkedésgátlás 26 évesen visszahúzódóbb személyiséget feltételezett, ezeknek az embereknek kevesebb romantikus kapcsolatuk, és rosszabbul funkcionáltak a családi és a baráti szociális kapcsolataikban is.

A viselkedésgátlás magas szintje nagyobb szorongást és depressziót is feltételezett 26 éves korra, de csak azoknál, akiknél 15 évesen magas volt az ERN szintje is.

Az iskolázottságra és a foglalkoztatottságra azonban nem mutatott sajátosságokat a gyerekkori viselkedésgátlás.

OSZD MEG másokkal is!

Forrás: 24.hu


Megtekintések száma: 2153





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet