A Dubajban tartott nemzetközi kormányzati csúcstalálkozón adott hangot aggasztóm félelmének.
Aggasztó folyamatok
Hihetetlen, de Elon Musk is komoly aggodalommal tekint a jövőbe ha a mesterséges intelligenciáról, és annak térnyeréséről van szó. Pedig a gazdag polihisztor-iparmágnás-feltalálót nem így ismertük.
A többet között a Tesla céget, a Hyperloopot fejlesztő, és a SpaceX programért felelős technológiai guru szerint hamarosan komoly veszéllyel nézhetünk szembe.
Persze ő nem attól tart, hogy a robotok átveszik a hatalmat, miután az őket irányító mesterséges intelligencia öntudatra ébred, hanem gazdasági folyamatok kezdték el aggasztani.
Átveszik a hatalmat
Elon Musk azért aggódik ennyire, mert a munkaerő piacra nagyon nagy mértékben lesz hatással a mesterséges intelligencia, és örökre megváltoztathatja azt, és az ott zajló folyamatokat.
Arról van szó ugyanis, hogy maximum két évtizeden belül a világ teljes munkaerejének 12-15 százaléka emiatt munkanélkülivé válik.
Ez a folyamat sokkal korábban történik meg így, mint a korábbi számítások alapján, és erre a társadalom, és persze a gazdaság teljese egésze sincs még felkészülve.
Az önvezető autóknál is valami hasonló a helyzet. 20 éven belül biztosan átveszik a legtöbb helyen az uralmat az utakon, és már alig lesz ember által vezetett autó a forgalomban.
A sofőrök szerepe kiszorul, így alig lesz szükség majd hús-vér vezetőkre, vagyis a szállítmányozásból élő sofőrök, kamionosok, és a logisztikai dolgozók egy része ellehetetlenül.
Az sem elhanyagolható tény, hogy a mesterséges intelligencia sohasem fárad el, és képes minden pillanatban tágítani ismereteit. vagyis jobban fog dolgozni, mint a legszorgalmasabb dolgozó, és okosabb lesz, mint a legokosabb ember a Földön.
Alapjövedelem mindenkinek?
Lehetséges megoldásként ki kell találnunk valamit, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével miként ne váljanak az emberek teljesen haszontalanná, ami Elon szerint csak úgy történhet, ha az emberek egyesülnek a gépekkel, amit szerinte úgy lehetne megvalósítani, ha gondolati síkon, az agyunk összeköttetésben tudna állni a mesterséges intelligenciával.
A másik lehetséges megoldás az lehetne, hogy mindenkinek alapjövedelmet biztosítunk a fejlett országokban. Vagyis akiknek a robotok és a mesterséges intelligencia vette el a munkáját, azok kapjanak valamiféle kárpótló jövedelmet.
Mivel a robotoknak úgy sincs bére, és minimális karbantartási költségeik vannak, így a rájuk szánt pénzeket, melyek bérként lettek volna elkönyvelve, vissza lehetne osztani a társadalomnak.
Idővel, mikor már a vállalható munkák túlnyomó többségét robotok fogják végezni, napirendre kerülhet a mindenkinek járó teljes alapjövedelem kérdése.
Ezekre a megoldásokra azonban még jelenleg nem áll készen a gazdaság, sem a társadalom, ezért az átállás komoly gazdasági káoszt eredményezhet, melytől rengeteg piaci szereplő fél.