Ha sikerülne megfejteni, egyetlen agyi betegség sem létezne többé.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért.
Vagyis az agyi idegsejtek felépítésének és pontos működésének az ismerete lehetne egyértelműen a kulcsa annak, hogy képesek legyünk legyőzni az agy különféle betegségeit.
Hiszen ha ezt tudjuk, akkor orvosságot, sőt, génterápiás eljárásokat tudnánk kifejleszteni, amik elejét vennék minden agyi elváltozásnak, vagy szövetkárosodásnak. Nem lenen többé Alzheimer kór, sem Parkinson kór, agyhártyagyulladás, és semmilyen agyi szövődménnyel járó kórkép.
Ezzel a betegség egyharmadát le is tudnánk egy füst alatt. Ezrét fektetnek manapság óriási pénzeket abba, hogy az idegsejteket kutassák, és próbálják megfejteni a működésüket.
A helyzet ugyanis az, hogy bár nagyon régóta folynak kutatások, még mindig sok tekintetben kész rejtélyek számunkra.
„Hogyan működik egy idegsejt? Mind a mai napig nem teljesen világos. Milyen gyógyszerekkel, hatóanyagokkal befolyásolható? Mind a mai napig nem tudjuk. Hogy fejlődnek az idegsejtek? Mit csinálnak az idegi őssejtek? Mindenki beszél róla, igazándiból nagyon sok kutatni való van” – foglalta össze az agykutatás főbb kérdéseit Bódi Veronika, professzor asszony, Az ELTE ÉLettani és Neurobiológiai Tanszékéről.
Az agyi idegsejteknek a betegségek tekintetében ráadásul sokkal több közük lehet más, szervi eredetűnek hitt betegségek kialakulásához is.
Az agyi idegsejtek megismerésével, és megfelelő módosításával, gyógyításával vagy kezelésével többek között még az is kiderülne, hogy egyes pszichiátriai kórképek ténylegesen összefüggésben vannak az agyunk működésével, vagy teljesen más – akár paranormális – eredetűek.
Az elkövetkező 5-10 évben valószínűleg meg fogjuk tudni fejteni ezeket a rejtélyeket, és ha ez bekövetkezik, óriási távlatok nyílnak az agykutatásában, és az agyi betegségek gyógyításában, megelőzésében.
OSZD MEG másokkal is!