Érdemes végignézni. Boldizsár Iván író és újságíró mondja el visszaemlékezéseit a 2. magyar hadsereg összeomlásáról.
Nem akármit mesélt el, rengeteg olyan apró érdekesség van a vele készült több mint egy órás interjúban, kimazsoláztuk, amik leginkább érdekesek lehetnek azoknak, akik már nem emlékeznek a Don-kanyar tragédiájára.
Boldizsár itt 1 óra 16 percben arról beszél, hogy pontosan mit is éltek át…
A háborúba elindulta azt mondta, hogy az első világháborút megjárt apja azt tanácsolta neki, hogy a lövedéknek van egyfajta szimata, és ha fél vagy izzad, nagyobb eséllyel találja el a golyó.
Kevesen tudják, de elmndja, hogy ő már a frontra kiérkezés előtt is megsebesült, mivel egyszer visszaugrott a Don-kanyra felé tartó vonatra, ekkor eltört két bordája.
Volt egy tiszt, akit csak úgy becéztek, hogy vaddisznósz*r… Állítólag azért, mert amikor Kurszk környékén szovjet vadászgépek kezdték el lőni a vonatukat, akkor maga alá csinált ijedtében.
A magyarok szinte esélytelenek voltak a csatában. Nyúlvadász karabélyokkal mentek neki az ellennek, akik jócskán túl voltak szerelkezve, de a németeknek is automata fegyvereik voltak, így hamar eldőlt az egész kimenetele.
Elmesélte azt is, hogy a széthúzás már akkor is jellemző volt ránk, mivel a dermesztő hidegben, a teljes szétesettségben és a kaotikus visszavonulás közben néhány tiszt csak azzal volt elfoglalva, hogy szolgálati gépkocsijával mentse a fronton összeharácsolt, amúgy teljesen haszontalan szajréját.
Amikor a visszavonulásnál megnyitották a raktárakat, az egyik katona a vállára kapott egy füstölt oldalast, a fegyverét pedig „b*sszátok meg a puskátokat” felkiáltással eldobta azt…
Az étkezés sem volt a legjobban megoldott Boldizsár szerint, ugyanis azt mesélte, hogy a visszavonulás közben egyszer legalább mindenki bepisilt vagy bekakált, mindenkinek hasmenése lett a kristályosra fagyott szardíniakonzervektől,
OSZD MEG másokkal is!