Megdöbbentő felfedezést tett egy oxfordi professzor a járvánnyal kapcsolatban

2020. június 3., szerda




Tudományos körökben kétféle nézet áll egymással szemben.

Az egyik szerint a Covid-19 halálos kimenetelű betegség, amely a Föld lakosságának csak töredékét érte el.

A másik szerint egy enyhébb lefolyású világjárványról van szó, amellyel az emberek nagy része már találkozott és eltűnőben van.

Nagy-Britanniában Neil Ferguson, az Imperial College professzora képviseli az első álláspontot, míg Sunetra Gupta, az oxfordi egyetem elméleti epidemiológia professzor-asszonya a másodikat.

Az ő csoportja még márciusban egy olyan modellt állított fel, amely azzal számolt, hogy a lakosságnak több mint 50%-a már megkapta a vírust, és hogy a fertőzés halálozási rátája 0,1% lehet.

Azóta számos antitest-tanulmány született a világban, és ezek azt mutatták, hogy az emberek igen kis százaléka rendelkezik ellenanyaggal a koronavírussal szemben. Gupta viszont az Unherd által idézett interjú szerint továbbra is meg van győződve modellje helyességéről.

A professzornő szerint ugyanis az antitest-tanulmányok nem jelzik sem a vírusnak való kitettség, sem pedig az immunitás szintjét.



Ezenkívül a koronavírus által fertőzöttek közül sokan másfajta immunitásokkal is rendelkeznek, amelyeket az antitest-tesztek nem mutatnak ki.

Ezek kialakulhattak genetikai adottságokból, vagy pedig korábbi, a koronavírushoz hasonló betegségekből. Tehát a valódi vírusellenállással rendelkezők sokkal többen lehetnek.

Guptát számos ország járványmintája erősítette meg abban, hogy ez a rejtőzködő immunitás az, amely leginkább befolyásolta a koronavírus terjedését, kicsúcsosodását, végül lecsengését. Az egyes országoknak a legkülönbözőbb karantén-politikája volt, a járvány mégis szinte mindenütt ugyanúgy viselkedett.

Arra a kérdésre, hogy felülvizsgálja-e a fertőzés halálozási rátáját, a professzornő úgy válaszolt, hogy a jelenlegi helyzetben valószínűbbnek látszik az 1:10.000 arány, mint a korábban előrejelzett 1:1000.

Ugyanakkor bírálta a brit kormány karantén-politikáját, amely az Imperial College modellje nyomán elképzelt „legrosszabb forgatókönyvön” alapult, és nem mérték fel, hogy ez mekkora károkat okoz a társadalom számos rétegének.

Ezt is tekintetbe kellene venni akkor, amikor a „normális életbe” való visszatérés veszélyeit emlegetik.

Túllépve a brit viszonyokon, leszögezte: „A karantén luxus, amit a középosztályok és a gazdagabb országok a szegényebb, sebezhetőbb, és kevésbé fejlett országok kárára élveznek”.

Sunetra Gupta, aki regényíróként is letette névjegyét az angol nyelvterületen, nem hiszi, hogy a fertőzés szaporodási rátája alapján kellene kormánydöntéseket hozni, mivel ez a ráta elsősorban attól függ, hogy hányan immunisak a vírussal szemben, és erről nincsenek adataik. Szerinte az egyetlen megbízható adat a halálozások száma, és az esetek számát nem is kellene nyilvánosságra hozni, mivel azok az elvégzett vírustesztek számától függenek.

Az indiai születésű professzornő nem hisz abban sem, hogy a hosszú távú közösségi távolságtartás megvédi az embereket a fertőző betegségektől, sőt, úgy véli, nagyobb veszélynek teszi őket, mert nem szerzik meg az új fertőzésekkel szembeni természetes immunitást.

Emlékeztet arra, hogy 100 évvel ezelőtt az emberek a maitól sokkal elszigeteltebben éltek egymástól, és éppen ez tette őket védtelenné a spanyolnátha ellen.


Megtekintések száma: 51759





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet