Megdöbbentő – gyermekkorunk meséi, és a mögöttük álló bizarr utalások

2016. február 15., hétfő




Újabb és újabb hátborzongató háttér sztorik kerülnek elő az internet sötét bugyraiból, amik alaposan átformálják a bennünk kialakult képet kedvenceinkről. Nácik, élőholtak, emberkísérletek… minden, amire gondolni sem mertél. Gyermekkorunk meséi mögött álló bizarr utalások nyomában.

Gyermekkorunkban minden gondtalannak, súlytalannak tűnik, ám a legtöbb ember életében eljön az a pillanat, amikor kezd belegondolni a mögöttes tartalmakba. Ilyenkor tanul meg a sorok között olvasni, és esnek le neki azok a felnőtteknek szánt poénok, amiket kisgyerekként sosem értett meg. Bizonyára sokakkal megesett már, hogy lázas kutatásba kezdtek egy-egy rajzfilm vagy animációs film kapcsán, és olyan információkba futottak, amik felállították a hátukon a szőrt.

Garantáljuk, hogy a cikk elolvasása után hosszas gondolkodással fog telni a napotok, így csak akkor olvassatok tovább, ha nem féltek attól, hogy másként fogtok tekinteni kedvenceitekre!

Ne feledjétek, mi szóltunk!

Toy Story 3 – a holokauszt allegóriája

A Toy Story a Pixar egyik legsötétebb alkotása, ehhez kétség sem fér. Ennek ellenére ez egy szívmelengető történet a barátságról, a kitartásról, a hűségről… és az emberek tömeges megsemmisítéséről.

Talán elsőre is feltűnnek a marxista propaganda kijelentések, amik egy medve (milyen érdekes…) szájából hangzanak el.

Ha jobban elmélyedünk a történetben, rájöhetünk, hogy valójában a nácik és a szovjetek érdekei nagyon is összefonódtak.

De hogy jelenik meg az emberiség egyik legnagyobb népirtása egy gyerekeknek szánt animációs filmben? Koncentráljunk az eseményekre! Jordan Hoffman filmkritikus egyértelmű párhuzamot tud vonni a valós és a fiktív események között.

A zsidóságot megtestesítő játékokat összegyűjtik a padlásra (gettókba), majd dobozokba pakolják őket (marhavagonokba terelik), és a gazdájuk, a már egyetemista Andy (aki a befogadó országok szerepében tetszeleg) egy gyűjtőhelyre, vagyis óvodába küldi őket (munkatáborba deportálják).

toy-story-szemetegeto A mese utolsó harmadában egy hatalmas szemétégető a fő helyszín, ahol szereplőink a megsemmisülés elől menekülnek. Utalás lehet a koncentrációs táborok végső állomásaira?

Woody, a játékok vezetője a tetőtérben bujkál, amitől kicsit olyan érzésünk van, mintha Anne Frank naplója elevenedne meg előttünk.

A kezdetben kiváltságosnak hitt helyzet hamar megváltozik, mikor az óvodások (nácik) brutálisan bántalmazzák a játékokat (zsidókat).

toy-story-szemetegeto-2

A kiváltságos játékok (zsidó rendőrség) segédkeznek az újak elnyomásában, és maguk taszítják az égetőbe a lestrapált figurákat.

Ha ez nem volna épp elég borzasztó, vajon mennyire veri ki a biztosítékot az az elképzelés, miszerint Andy anyja, aki a játékokat az óvodába vitte, magát a GESTAPO-t testesíti meg?

Dexter laborítóriuma – az Asperger-szindróma lélektana

Először is tisztázzuk, mi is az Asperger-szindróma! Ez egy neurobiológiai fejlődési zavar, ami egy autizmus spektrumú pszichiátriai betegség. A tüneteit nagyon nehéz felismerni, ugyanis sok beteg nincs tisztában azzal, hogy ebben a kórban szenved.

Az Asperger-szindrómások átlagon felüli intelligenciával bírnak, nyelvi fejlődésük üteme nem tér el a normálistól.

Honnan lehet mégis felismerni? A betegségben szenvedők nehezen tudnak kapcsolatot teremteni másokkal, ám hibáikkal rendszerint tisztában vannak, így megpróbálnak alkalmazkodni az elvárt normákhoz. Gyakran kerülik a szemkontaktust, a berögzült szokásaikhoz nagyon ragaszkodnak.

dexter-laboratoriuma

Nehezen értelmezik mások érzelmeit, aprólékosan fejezik ki magukat valamint képtelenek feldolgozni az őket érő ingereket. Jogosan merülhet fel a kérdés, vajon hogy kapcsolódik mindez a meséhez? Lássuk!

Dexter a tökéletes Asperger-szindrómás prototípus: átlagon felüli intelligenciával rendelkezik, rendszerint egyedül van, nehezen létesít kapcsolatot bárkivel, aprólékosan fejezi ki magát. Bizonyos mintákhoz görcsösen ragaszkodik.

  • Nehezen értelmezi az emberi érzéseket, ezért igyekszik kategorizálni a körülötte élőket: DeeDee nővérét butának látja, ahogyan a barátnőjét is, vagyis a testvére korabeli lányokat mind ugyanarra a sémára kategorizálja. Édesanyja hirtelen hangulatváltozásait nemigen tudja értelmezni, számára teljesen logikátlannak tűnnek a nő cselekedetei. Apjában valószínűleg csalódott, amiért nem olyan zseni, mint ő, ezért egy teszetosza mamlasznak állítja be.
  • Mandark, a riválisa, amolyan szuper gonoszként kerül elő a sorozatban, ám ő az egyetlen, akit Dexter elfogad annak ellenére, hogy a céljuk nagyon is ellentétes. Ő az egyetlen karakter, akit vélhetően az intellektusa miatt teljes értékű embernek tart.
  • Mivel Dexter nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel, ezért az epizódok során a számítógépével beszélget a legtöbbet.

Többen összefűzik a sorozatot a felnőtteknek szóló változattal, ahol is Dexter egy sorozatgyilkos.

dexter-laboratoriuma-sorozatgyilkos

Úgy vélik, a két karakter egy és ugyanaz, mivel mindketten az átlagosnál sokkal intelligensebbek, valamint a sok egybeesés mellett lánytestvérük kezdőbetűje is megegyezik.

Véletlen volna? Ki tudja, érdemes tovább boncolgatni a témát.

Totoro, a varázserdő titka – párhuzam egy gyilkossággal

Az animék királyát, Miyazaki Hayaot bizonyára mindenki ismeri, hiszen több olyan alkotással is büszkélkedhet, amiket még azok is ismerhetnek, akik különösebben nem rajonganak a japán sorozatokért. A Totoro az egyik legnépszerűbb animéje, amit a kisgyerekek és a felnőttek is előszeretettel néznek meg újra és újra. Aztán többek fejében elkezdhet mocorogni valami, ami után már nem ugyanúgy nézünk kedvencünkre, ahogy eddig.

A játékfilm és a valóság közti párhuzamot egy brutális gyilkosság adja, ami 1963. május 1-jén történt.

Egy 31 éves férfit tettek felelőssé, aki megerőszakolt, majd meggyilkolt egy 16 éves japán lányt. A Sayamában történt incidens nagy port kavart, az áldozat nővére pedig öngyilkos lett, mivel nem tudta megemészteni húga elvesztését. Hogy kapcsolódik az ügy a Totoróhoz? Máris felvázoljuk!

totoro

A lányok nevei májust jelentenek. Satsuki japánul, Mei (May) pedig angolul. Mivel az eset május 1-jén történt, rögtön el is kezdhetünk gyanakodni.

A filmben ugyan nem esik szó Sayamáról, ám a táj bemutatása hasonlít a kisvároséhoz, ráadásul a film egyik jelenetében, mikor Mei és Kanta nagymamája dobozokba pakolnak, egy pillanatra láthatunk egy doboznyi teát, amire a Sayama feliratot nyomták.

A jóságos Totoro tehát nem más, mint egy shinigami, vagyis halálisten? Logikusnak tűnhet. Csupán a két lány látja őt, közülük is először a kisebbik, Mei. Később a nagyobbik lány, Satsuki is észleli. De miért olyan fontos ez? A történet szempontjából elég lényeges.

Miután a lányok megtudják, hogy édesanyjuk mégsem térhet haza a kórházból, Mei dühöt és csalódottságot érez, ezért úgy dönt, gyalog indul el, hogy odaadhassa lábadozó anyjának a kukoricát, amit szedett neki.

Satsuki és a környékbeliek a kislány keresésére indulnak, majd az egyik tóból előhalásznak egy szandált, ami ugyanolyan, mint amit a kis Mei viselt. Satsuki letagadja, hogy a húga lábbelijéről van szó, pedig ha pár perccel előbb szemügyre vesszük a kishúg lábát, sejthetjük, hogy Mei a tóba fulladt. A történet ezen szála a magyarázat nélkül tökéletesen felesleges.  A következő párhuzam itt húzható a sayamai incidenssel, ugyanis vélhetőleg Satsuki is csatlakozott halott kishúgához. A cicabusz ugyanis már őt is és Meit is felvette, pedig egészen addig csak Totorot látták közlekedni vele.

totoro-rejtett-jelentes

Satsuki még arra is rácsodálkozik, hogy a járművet nem látják az emberek – ahogy őt sem, miután felszállt rá. A végső „bizonyíték” a lányok halálára nem más, mint az utolsó jelenet, mikor meglátogatják a kórházban lévő édesanyjukat. Sokan furcsának találták, máris eláruljuk, miért. A lányok egy fáról nézik, ahogy édesanyjuk és édesapjuk egymással beszélgetnek. A nő egyszer csak felnéz a fára, ahol már nincs senki, majd azt mondja, mintha a lányokat látta volna a fáról mosolyogni rájuk. Ezután megtalálja a párkányra tett kukoricát… és nem történik semmi.

Többen nem értették, melyik szülő nem rohant volna a kórház elé, ha azt sejti, a gyermekei több mérföldet tettek meg egyedül. Az alkotó tagadja, hogy bármi köze lenne a Totorónak a Sayamában történtekhez, ám akkor sem világos, mit keres a Sayama felirat a teás dobozon, valamint több apró utalás is értelmetlenné válik a filmmel kapcsolatban.

Többen azt feltételezik, a lányok anyja csak azért látta egy pillanatra a gyerekeit, mert maga is haldoklott, illetve azt is furcsának találták, a cicabusz menettábláján miért olvasható a „Grave Road” felirat. Kinek a sírjához vezető útról van szó? Rengeteg kérdés merül fel a Totoróval kapcsolatban, ám Miyazaki rendületlenül tagad mindenfajta elképzelést, ami a lányok halálával kapcsolatos.

Teletabik – a rózsaszín disztópia

Belegondolt már valaki, milyen totális önkényuralmi rendszerben élnek a színes, bugyuta lények? A létezésük teljesen felesleges, egyetlen céljuk, hogy demonstrálják, milyen egy elnyomó hatalom befolyása alatt élni. Tettükért sosem kell felelősséget vállalniuk, mivel saját döntést sosem hoznak. Napirendjük három dologtól függ.

teletabik

Az égen viháncoló, gyermekfejű napocskától, aki meghatározza, hogy a nap melyik részében mit csinálnak. Akárcsak a tyúkok, napfelkeltekor kelnek a tabik, majd mikor az lenyugszik, maguk is felhagynak azzal, amit épp csináltak, és nyugovóra térnek

 A narrátor, valamint a hangszóróból szóló hang utasítja őket, hogy mit egyenek, mit játszanak, valamint kimondjanak dolgokat, legyen az köszönés vagy bocsánatkérés.

teletabik-rejtett-utalasok

Sokan úgy vélik, a tabik bőrszíneik szerint lettek összeválogatva, valamint a szexuális orientációjukkal is kifejezik az emberiség nemekhez történő vonzódását.

A nagy olvasztótégely gondolata nem is olyan idegen, pláne, ha belevesszük a vallásos utalást, mint például a szélkerék kapcsán felmerülő bálványimádást, vagy a használati tárgyaink iránti beteges vonzódást, amit a tabik a porszívójuk iránt éreznek.

A Teletabik tehát nem más, mint az emberiség hibáinak felhalmozása, majd színes köntösbe bújtatása. A játékos előadásmód mögött azonban erős utalások rejlenek. Neveléstudósok szerint egyébként a sorozatnak semmi értelme, mivel a kisgyermeket arra neveli, hogy mindig függjön a szülőktől, akár csak egy diktatórikus birodalomban, ám pontosan tudjuk, a valóságban egy kiegyensúlyozott családmodell nem így működik.

Spongyabob – és a nukleáris kísérletek

Cikkünket egy szintén közkedvelt sorozattal zárjuk, ami körül több téves teória is keringett. A Spongyabobot eleinte a női higiéniával kapcsolták össze, mivel a hely Bikinifenéken játszódik. Érthető is lenne, miért egy nagy nedvszívó képességű szivacs a főszereplő, ám a valóság ennél kevésbé gusztustalanabb.

Létezik egy Bikini-korallzátony nevű hely, ahol köztudottan víz alatti nukleáris kísérleteket folytattak 1940-ben.

Az atomrobbantásoknak volt köszönhető az a gombafelhő, ami a sorozatban mindig megjelenik egy effektként, ha valaki leejt valamit.

spongyabob

A készítők elismerték, van ráció az elképzelésben, ugyanis valóban az atomrobbantások utáni sugárzás eredményének tudják be Spongyabobot és a barátait.

A rajzfilmsorozat tehát az ökológiai károkra hívja fel a figyelmet, amit a kísérletezéssel okoztak az amerikai tudósok.

Teóriák mindig is voltak, és lesznek is a filmekkel, mesékkel kapcsolatban, ám nem érdemes minden elképzelést készpénznek venni. Jobb hosszan gondolkodni rajtuk, mérlegelni, mi lehet igaz mindabból, amit hallani. Ki tudja, lehet, hogy olyan összefüggésekre bukkanunk, amire eddig még azelőtt senki.

érdekes érdekesség összeesküvés bizarr


Megtekintések száma: 11929





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet