Megdöbbentő titkok derültek ki az Atacama-sivatagról

2016. december 20., kedd




A chilei Atacama-sivatag, mely ma a világ egyik legszárazabb területeként ismert, olyan titkot tárt fel a kutatók előtt, amit nem gondoltak volna.

Az Atacama-sivatag rejtélye

Az Atacama-sivatag mindig is egy különleges hely volt. Nem csak azért, mert ez világviszonylatban a legszárazabb sivatag a Földön, hanem azért, mert egyben itt van a legmelegebb, ha az átlaghőmérsékletet nézzük.

A kutatók már régóta próbálják megfejteni a sivatag múltját, és azt, hogy néhány ezer évvel ezelőtt milyen is lehetett ez a terület a múltban.

A geológiai jelek alapján ez az eszméletlen szárazság már 2,5 millió éve sújtja az Atacama-sivatagot. Hogy korábban hogyan nézhetett ki, arról nincsenek információik a kutatóknak, de az a kevés nyom, amit a csapadékokhoz köthetünk, szintén nem csapadékból származnak, hanem az Andokból időnként leáramló folyamoktól.

Úgy gondolták, hogy a térség már nagyon régen sivatag, talán a Föld keletkezése óta ugyanúgy nézett ki, most azonban ezt egy új felfedezés nemhogy megcáfolja, de alaposan le is döbbentette a tudósokat.

Feltáruló titok

A kutatók ugyanis olyan dolgokat találtak mélyen a sivatag homokja alatt, amiről álmukban sem fantáziáltak volna.

Olyan növényi és állati maradványokra találtak, melyek édesvizű tavak élőlényeitől származnak. Az elmúlt évezredek során a magas sótartalomnak és a nedvesség hiányának köszönhetően a leletek meglehetősen jól konzerválódtak.

Ez önmagában is megdöbbentő, de mikro megvizsgálták, hogy mely időszakból származnak a maradványok, még nagyobb volt a döbbenet.

A vizsgálatok szerint ugyanis ezek a maradványok jóval későbbiek, mint az eddig ismertek, ími azt jelenti, hogy 25-9.000 évvel ezelőtt még vízben gazdag terület lehetett az évmilliók óta kopárnak ismert sivatag.

Ráadásul ez még nem minden. A maradványok eloszlása alapján ugyanis a 105 000 négyzetkilométeres sivatag területéből legalább 600 négyzetkilométert foglaltak el a tavak, melyek mára teljesen eltűntek.

Egy rejtett kultúra nyomai bizonyíthatják

A kutatók szinte biztosak voltak a felvetésükben, hiszen az új eredmények is erre utaltak, azonban a végső bizonyító erejű nyomot egy elvesztet, régi civilizáció maradványai adták.

Létezett egy civilizáció, melyet csak a Chinchorro kultúrának hívtak, amely 9-7 000 évvel ezelőtt élt a térségben. A Chinchorro népcsoportra jellemző volt mindig is, hogy halászatból tartották el magukat, és vízpartokon telepedtek le.

Mit keresett volna egy alapvetően halászatból élő, a vízzel szoros kapcsolatot ápoló kultúra a száraz, víz nélküli sivatagban?

A kutatók és régészek szerint ez egyértelműen bizonyítja azt, hogy a Chincorrrok tudták, hogy víz van a környéken, és hatalmas kiterjedésű tavak, ezért is telepedtek le egy időre az a Atacama-sivatagban, ami akkor nem is volt sivatag, hanem egy valóságos földi paradicsom.

rejtély rejtélyek


Megtekintések száma: 39602





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet