Egy kutatósportnak sikerült végre meghatározni, hogy a bizarr, kúpformával rendelkező állatok csoportja pontosan milyen élőlény is lehetett.
A hioliták rejtélye
Úgy tűnik, végre megfejtették a hioliták rejtélyét, amik 530 millió évvel ezelőtt éltek. Eredetileg a tudomány úgy tudja, hogy a kambriumban megjelent ősi tengeri élőlények voltak, de alig tud valamit róla a tudomány.
A Nature folyóiratában jelent meg most egy friss tanulmány, mely úgy tűnik, hogy végre közelebb vitte az emberiséget a megoldáshoz.
Alig tudunk valamit ezekről az élőlényekről, éppen ezért el sem tudtuk helyezni az élőlények ősi családfáján.
A most közzétett tanulmány a pörgekarúakkal (Brachiopoda) hozza őket rokoni kapcsolatba. Ennek a csoportnak igen gazdag a fosszilis története, annak ellenére, hogy mára csak néhány képviselője maradt fenn.
Végre meglehet a megoldás
A pörgekarúak puha testét egy felső és egy alsó héj vesz közre, ami eltér a kagylók jobb- és baloldali héjától. Teknőjüket elöl nyitják meg a táplálkozáshoz, de egyébiránt zárva tartják, hogy megvédjék szájszervüket és egyéb testrészeiket.
Bár a hioliták váza igen gazdagon reprezentált a fosszilis adatokban, a puha testrészeik anatómiáját érintő maradványok mostanáig tünékenynek bizonyultak. A felfedezés Joseph Moysiuk (Torontói Egyetem) nevéhez fűződik, aki több mint 1500, kanadai és amerikai kőzetekből származó mintát elemzett ki.
Az adatok alapján az emberiség sokkal teljesebb képet kaphat arról, hogyan is fejlődtek az ősi lények, és pontosabban ábrázolhatjuk az élőlények családfáját.
Az emberiségnek ugyanis még mindig elég homályos fogalma van csak róla, hogy mi miből alakult ki az élet hajnalán, és mely fajok vannak szorosabb összefüggésben egymással.
A hioliták vizsgálata alapján a szájszervek rugalmas csápok lehettek, méghozzá olyanok, melyek sorban állnak.
A szájukból nyúltak ki, alsó kúpszerű héjban kaptak helyet. Manapság már nincs olyan élőlény, melyre ez a felépítés lenne jellemző, csak a pörgekarúakra.
Mindez azt sugallja, hogy a hioliták a vízben sodródó szerves anyagokkal táplálkoztak, akárcsak a mai pörgekarúak, élelmüket csápjaikkal seperték szájukba.
A hioliták csontváza egyedi volt, és ez megnehezítette a besorolásukat, ezért okoztak ekkora fejtörést a tudománynak.
Ezek mindegyike hosszú, kúpszerű nyílással rendelkezik, melyek szimmetrikusak. Egyes fajok meggörbült tüskéket is viseltek. Ez ma egyetlen élőlényre sem jellemző.
Egyes feltételezése szerint ezek az állat kiemelését segítették elő az üledékből, ugyanis ez emelte meg a szájszervét, és segítette a táplálkozásban.
A hioliták így egyre ismertebbé váltak, és közelebb kerültünk ahhoz, hogy megfejtsük, pontosan milyenek lehettek, és hogyan is éltek annak idején a kambriumi időszakban, mielőtt 252 millió éve kihaltak.