A felfedezésnek köszönhetően tudományos áttörés jöhet a rákgyógyításban, és felismerésben.
A magyar származású Ungár Dániel, a Yorki Egyetem kutatója és kollégái fejtették meg az áttétet adó tüdőrák titkát.
Megvan az áttétes rák titka?
Korábban nem tudták, hogy az áttét pontosan milyen hatásmechanizmusok segítségével képes kialakulni a szervezetben.
Annyi bizonyos volt, hogy az áttét gyorsan jön, és végzetes, ugyanis ha egy rák áttéted ad a nyirokcsomókban, onnan az egész testben könnyen szétterjed, és a beteg sorsa gyakorlatilag meg van pecsételve.
A most közzétett eredmények reménysugárként lebeghetnek a jövő rákkutatása és rákkezelési eljárásai előtt, ugyanis közelebb jutottak a rák áttét adásának folyamatának megértéséhez.
A problémát a daganatos sejtek egy olyan eleménél kell keresni, amely úgy működik, mint egy sejtszintű postahivatal.
Áttörés
Felfedezték, hogy a sejteknek van egy úgynevezett Golgi-készüléke, ami fontos szerepet játszik a folyamatokban. Ez egy meglehetősen bonyolult membránrendszer, amely előbb szétválogatja a fehérjéket, majd a megfelelő helyre juttatja azokat, akár a sejt egy másik pontjára, akár azon kívülre.
A rendszer bizonyos esetekben a szerkezeti módosításra is képes – a rákos megbetegedésnél pedig a probléma éppen itt kezdődik.
A kutatások során rájöttek arra, hogy a PAQR11 fehérje a Golgi-készüléken ét olyan jelet kap a Zeb1-es proteintől, ami parancsba adja a Golgi-készüléknek, hogy elindítsa a membránhólyagok szállítását, és elkezdődjön az áttét adás folyamata.
Így válnak ki a tüdőből, és így képesek a szervezet bármely más pontjára eljutni. A rákos sejtek viszonylag szilárdak s erősen kapaszkodnak környezetükbe, egészen addig, míg a szerkezetük meg nem változik.
A szerkezet megváltozása során azonban a sejt „szállíthatóvá” válik, végül a daganat mobilissá alakul, így képes áttétet adni a szervezet legtávolabbi pontjain, akár az agyban is.
A szakember szerint a rákos sejtekben is hasonló folyamat figyelhető meg: a külső perem átrendeződésével a rögzítés is megszűnik.
A Golgi-készülék, amely a fehérjék közti kommunikáció központja, a két protein közti jel miatt elkezd dolgozni a sejt körüli membránzsák mozgatásának előkészítésén. A módosítás a rákos sejtekre is hatással van, melyek sátor módjára összeomlanak, így lehetővé válik számukra a helyváltoztatás.
Komoly remény a jövőben
A magyar szakértő és kutató szerint ezzel végleg sikerült megfejteni a tüdőrák és más rákok áttét adásának okát, és annak hatásmechanizmusát is, ami komoly löketet adhat a jövő rákkezeléses eljárásainak.
Ha ugyanis képesek lennének valamilyen eszközzel, kezeléssel, génmódosítással ezt a sejtszintű kommunikációt megakadályozni, blokkolni, akkor az áttétképzést egyszer s mindenkorra meg lehetne szüntetni. Ezzel pedig a betegek életét lehetne megmenteni majd a jövőben.