Most először sikerült a kutatóknak az emberek biológiai életkorát mutató óra mutatóját gyógyszeresen visszaforgatni, jelzi a PharmaOnline.
Az utóbbi években több közlemény jelent meg arról, hogy az evolúció alacsonyabb vagy magasabb fokán álló állatoknál sikerült az élettartamot többé-kevésbé meghosszabbítani.
A kecsegtető eredmények humán vonatkozásai nem voltak relevánsak, hiszen hiányoztak azok a biomarkerek, amik az élettartam meghosszabbodását objektíven képesek lettek volna mérni. Ma már rendelkezésre áll mindez, a DNS metilációs mintázatán alapuló úgynevezett epigenetikai óra formájában.
Az elérhető életkor megnövelésének a kulcsa az immunrendszeren keresztüli beavatkozás lehet. Ismert, hogy az immunrendszer is öregszik. Mindez a T-limfociták érésének legfőbb helyéül számító csecsemőmirigy (thymus) öregedésében is megnyilvánul.
A pubertást követően a csecsemőmirigy zsugorodni kezd, a zsírtartalma egyre nagyobb lesz. Ez a folyamat a thymus kimerüléséig, körülbelül az emberek 63 éves koráig tart. Ekkor az időskori megbetegedések gyakorisága jelentősen megnő. Az, hogy az immunrendszer ezen típusú öregedésének milyen szerepe van az életkor meghatározásában, könnyen megérthető az által, hogy a magas életkor megélt embereknél a thymus funkciója, az immunfunkció tovább megtartott marad, mint a többi embernél.
Növekedési hormon + dehidroepiandroszteron + metformin „koktél”
A kutatók a TRIIM-vizsgálat (Thymus Regeneration, Immunorestoration and Insulin Mitigation) keretein belül vizsgálták azt, hogy miként hat egy speciális, három hatóanyagból álló gyógyszeres kezelés a kezelt személyek biológiai életkorára, azaz az epigenetikai mintázatára, illetve a thymus mágneses magrezonancia vizsgálattal (MRI) meghatározott összetételére.
A beavatkozásban 9 férfi önkéntes vett részt (51 és 65 év közöttiek), akik egy éven keresztül részesültek a három hatóanyagból álló kezelésben. A három „életkor hosszabbításra” kiválasztott hatóanyag a rekombináns humán növekedési hormon (rhGH), a dehidroepiandroszteron (DHEA) és a metformin voltak.
A növekedési hormon alkalmazása már korábbi vizsgálatokban is thymust stimulálónak bizonyult, ugyanakkor a kezelésnek mellékhatásai is voltak, például hiperinzulinémia formájában. Ez utóbbinak a kiküszöbölésére került a „fiatalító koktélba” a metformin.
A kombinációs kezelés eredményeként sikerült visszafordítani a biológiai órát. A kutatók a kezelés 9. hónapját követően azt találták, hogy 1 év alatt az epigenetikai markerek alapján meghatározott életkor 1,6 évvel lett kevesebb. A kezelés utolsó három hónapjában ez még inkább kifejezetté vált.
Átlagosan évi 6,5 évet sikerült visszaforgatni a biológiai életkort jelző óra mutatóján.
Összességében elmondható, hogy a 12 hónapig tartó vizsgálat végére a résztvevők átlagosan 2,5 évet tagadhattak le a valós életkorukból – a biológiai óra „visszaforgatásának” köszönhetően. A vizsgálat 9 résztvevője közül 7-nél sikerült a thymus regenerálódását is kimutatni. Esetükben a zsír szerepét regenerált csecsemőmirigy-szövet vette át.
A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja a továbbiakban a vizsgálatok kiszélesítését tervezi, nők, különböző etnikumba sorolt és különböző életkorú személyek bevonásával.
OSZD MEG másokkal is!