​Megismétlődik a Jézus születését jövendölő együttállás

2020. december 8., kedd




A Jézus születését jelző betlehemi csillagot két legnagyobb bolygónk együttállása jeleníthette meg 2000 éve. A jelenség most karácsonykor megismétlődik.

Hónapok óta megfigyelhető a kora esti égen, ahogy két legnagyobb bolygónk, a Jupiter és a Szaturnusz egyre jobban megközelíti egymást. De miért is olyan különleges esemény ez? A belső bolygók – Nap körüli keringési idejük rövidsége miatt – viszonylag gyakran kerülnek együttállásba akár egymással, akár a külső bolygókkal. A Jupiter és a Szaturnusz arról is nevezetes, hogy – viszonylag hosszabb Nap körüli keringési idejük miatt – együttállásukra is meglehetősen sokat kell várni, ugyanakkor mégis emberi léptékű periódusidőről van szó.

Mivel a Jupiter és a Szaturnusz sem pontosan az ekliptika síkjában kering, a különböző konjunkciók alkalmával a két égitest – Földről látható – legkisebb szögtávolsága is eltérő. Az idei esztendő különlegesnek számít abban, hogy a szögtávolság minimuma jóval kisebb az átlagosnál: mindössze 6 ívpercet tesz ki – írja decemberi Égi Kalendáriumában a Magyar Csillagász Egyesület.

A délnyugati égen kell keresni

Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban fordul majd elő, hogy a két égitest ennyire közel látszik egymáshoz a földi égbolton.

A Jupiter és a Szaturnusz között november elején már csak 5 fok volt, ezért már a nagyközönség számára is feltűnhetett a csillagokhoz képest feltűnően fényes égi páros. A szögtávolság december elejére 2 fokra szűkül, és a csökkenés meg sem áll december 21-éig, a „Nagy Együttállás” estéjéig, amikor:

Szabad szemmel nézve a Jupiter és a Szaturnusz szinte összeolvad, annyira közel látszanak egymáshoz.

A nagy nap estéjén Budapesten a Nap 15:56-kor nyugszik, a polgári szürkület 16:31-kor, a navigációs szürkület 17:11-kor, a csillagászati szürkület pedig 17:48-kor ér véget. A Jupiter csak 18:14-kor, a Szaturnusz 18:15-kor nyugszik, ami azt jelenti, hogy derült idő és jó horizont esetén kényelmesen megfigyelhetjük a párost a délnyugati égbolton.

A betlehemi csillag

Az MCSE cikke részletesen kifejti azt is, hogyan kapcsolódik mindez a Bibliához? A Szentírás alapján Jézus Krisztus születését egy „csillag” adta hírül, amelyet betlehemi csillagnak is nevezünk. Csillagászok és történészek sokat foglalkoztak annak megfejtésével, hogy vajon milyen égi jelenség mutatkozhatott azokban az időkben, mi lehetett a titokzatos betlehemi csillag.

A számos magyarázat közül Jupiter és a Szaturnusz Kr.e. 7-ben bekövetkezett háromszoros („legnagyobb”) együttállása lehetett a Halak csillagképben. A korabeli asztrológiai értelmezések további segítséget nyújthatnak: a Jupiter királyra, uralkodóra utalt, a Szaturnuszra a zsidóság bolygójaként tekintettek, a Halak csillagkép pedig a születést is jelképezte. Innen már nincs messze az a gondolat, hogy a Jupiter és a Szaturnusz Halak csillagképben létrejött együttállása „a zsidók királyának születését” adja hírül – erre az értelmezésre juthattak a napkeleti bölcsek is.


Megtekintések száma: 2944





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet