A régészek megkezdték a Honduras keleti esőerdeiben egy éve felfedezett ismeretlen település feltárását – egyelőre a kutatók sem tudják, hogy melyik kultúrához tartozhatott. A rejtélyes városra a híres maja település, az úgynevezett fehér város keresése közben bukkantak rá.
[dropcap]A[/dropcap]z első megtalált tárgyak között van egy rituálékhoz használt serleg és egy kukoricaőrlő mozsár – jelentette be kedden a hondurasi kormány. A tudósok úgy vélik, hogy az eddig ismeretlen kultúrának nemcsak egy, hanem legalább három települése rejtőzhet La Mosquitia őserdejében.
Juan Orlando Hernandez hondurasi elnök, aki maga is ott volt a feltárási munkálatok megkezdésén, elmondta, hogy feszült figyelemmel kíséri, milyen jelentőségű lesz hazája számára a rejtélyes leletegyüttes. Hernandez maga hozta el a helyszínről az első kőszobrot, amelyet később majd részletes vizsgálatnak vetnek alá – olvasható a National Geographic hírei között.
A maják és a rejtélyes kultúra
A rejtélyes, ismeretlen kultúra valószínűleg sok mindent vett át a majáktól, legalábbis erre utal az egyik hosszúkás kő, amelyre az éjszakai égbolt mását festették – ilyet a majáknál is gyakran találni. A régészek azon dolgoznak, hogy rájöjjenek,milyen kapcsolat lehetett a város lakói és a tőlük nyugatra és északra élő maják között.
A kutatók még 2013-ban bukkantak rá a különleges településre akkor, amikor a híres maja települést, a „fehér várost”, azaz Ciudad Blancát keresték. A LiDar-os (lézersugaras) vizsgálatok nem is egy, hanem két város létezését mutatták ki a La Mosquitia esőerdőjének mélyén, így elképzelhető, hogy egyikük a híres majomisten városa.
A legendás fehér város
A Ciudad Blanca maja város állítólag mesésen gazdag volt – a hagyomány szerint lakosai aranytálakból ettek, sőt,
a maja mitológia szerint az egyik istenük is itt született.
1990 óta lendült fel a régészek érdeklődése a mitikus település iránt, és a felfedezési láz 2013-ban kapott újabb impulzust, amikor egy LiDAR vizsgálat kimutatta, hogy valóban található valamiféle nagyobb romváros az esőerdő mélyén.
Ciudad Blanca létezéséről egyébként csak töredékes források tudósítanak: először a híres/hírhedt 16. századi spanyol konkvisztádor, Hernándo Cortés írt arról, hogy „biztos forrásból” tudja, van egy mesésen gazdag metropolisz a környéken – a pontos helyet azonban ő sem jelölte meg.
Évtizedek óta folyik a keresés
1927-ben Charles Lindbergh, a világhírű óceánrepülő pilóta állítólag látta a fehér város maradványait, amikor elrepült Honduras északi része felett. A régészeti szakirodalom először 1927-ben tett említést a metropoliszról. Luxemburg Eduard Conzemius feljegyzése szerint a paya indiánoktól hallott arról, hogy25 évvel korábban egy olyan település romjaira bukkantak, amelyet fehér városnak neveztek el a fehér falmaradványok miatt.
A fehér várost a majomisten városaként is emlegették – a legenda szerint pedig itt született az aztékok egyik legfontosabb istene, Quetzalcoatl. Theodore Morde az 1940-es években állítólag egyszer már felfedezte a metropoliszt, akit egy őslakos igazított útba a majomistennek emelt templomhoz.
Sajnos, nincs rá bizonyíték, hogy Morde valóban megtalálta volna Ciudad Blancát. 1954-ben öngyilkos lett, és magával vitte a város feltételezett helyétnek titkát a sírba.
Akár ezer éves is lehet
Christopher Fisher, az amerikai Coloradói Egyetem régészének becslése szerint a tárgyak az időszámítás utáni 1000-1400 körüli időkből származnak.
A fellelt kőtárgyakat, amelyek közül az egyik legkiemelkedőbb egy jaguárembert ábrázoló szoborfej, érintetlenül hagyták és katonák őrizték mindaddig, amíg az expedíció meg nem kezdte a feltárásokat.
Egy hónapos munka folyik
A Chrisopher Fisher vezette régészcsoport a hondurasi kormány támogatásával és a National Geographic Society adományai segítségével most egy hónapig dolgozik a feltáráson.
„Abban reménykedünk, hogy megtudjuk, milyen kultúráról van szó” – idézte a National Geographic honlapja Virgilio Paredest, a hondurasi régészeti és történelmi intézet igazgatóját, aki Hernandez elnököt elkísérte az ásatások helyszínére.
Paredes szerint a hónap végén hozzálátnak egy stratégiai terv elkészítéséhez a kutatások kiterjesztéséről, mivel a régészek úgy vélik, hogy la Mosquitia térsége nem egy, hanem több elveszett várost is rejt.