Egy új, nagyon is lehetséges hipotézis látott napvilágot, mely szerint a Hold és a Föld gyakorlatilag egy és ugyanaz.
Mint ismeretes, Földünk mellett keringő égi kísérőnk, a Hold már jó rég óta jelen van, és kísér minket. Az eredetére vonatkozóan azonban számtalan érdekes elmélet született, ugyanis a tudomány még ma sem tudja pontosan, hogyan is került a Föld mellé a Hold, vagy, hogy hogyan alakult ki.
Régi elméletek
Persze számtalan teória és sejtés volt már a Hold keletkezésével kapcsolatban, de mindez idáig egyetlen elmélet sem nyert bizonyítást.
Az 1980-as években a tudomány arra jutott, hogy a Hold gyakorlatilag a Föld tömegvonzásának köszönheti, hogy itt kering körülöttünk. 2013-ban ezt az elméletet tovább csiszolva már azt állították, a csillagászok, hogy talán a Föld a Vénusztól „rabolhatta el” a Holdat.
Ezt Földünk úgy tudta megtenni, hogy jóval nagyobb volt, így a tömegvonzása is jóval erőteljesebben hathatott erre a kicsiny égitestre, így gyakorlatilag elszipkáztuk a Vénusz elől. Hogy ez pontosan mikor következett be, arról csak sejtéseink vannak.
Ez az elmélet azonban arra alapozott, amit még nem sikerült bizonyítanunk: hogy egyes égitestek el tudják csábítani más bolygók égitestjeit.
Theia, a rejtélyes bolygó
Jelenleg a Hold keletkezésének kérdését leginkább megválaszoló elmélet szerint az objektum az ős-Föld egy másik bolygóval való ütközése során alakult ki.
Régóta sejtik, hogy a Föld és a Mars között létezett egy bolygó, ugyanis ezen a területen egy elég sűrű aszteroida törmelékekből álló mező található, mely egykoron egy óriási, szilárd bolygó lehetett.
Ezt a bolygót később a szakemberek Theiának nevezték el, egy görög istennőről.
Ennek az ősi gigantikus ütközésnek az eredménye lehet a Hold. De akkor miért is állítják a kutatók, hogy a Hold és a Föld gyakorlatilag egy és ugyanazon bolygó?
Nos, az már szinte biztos, hogy egy ősi összeütközés állította be a Föld forgási tengelyét a jelenleg ismertre, és kellően képes volt lelassítani a forgást, hogy 24 órás napok alakuljanak ki rajta.
Ráadásul a korábbi Apollo-missziók során visszahozott holdi kőzetminták nagyon nagy mértékben hasonlítottak az ősi Földből származó kőzetmintákra, melyeket nagyon nagy mélységben még meg lehet találni a felszín alatt.
A szóban forgó összeütközés egyes vizsgálatok szerint kis híján majdnem elpusztította a Földet is annak idején. De mi is történhetett pontosan?
Az adatok kimutatták, hogy a Hold kémiai összetétele megegyezik a földi kőzetekével, a minták ugyanakkor nem tartalmazták a Naprendszer egyéb égitesteinek nyomait. Ez azt jelenti, hogy a Theia feltételezett jelét sem találták meg, vagyis felvetődött, hogy a Theia talán nem is létezett.
A Hold a Föld egy leszakított darabja
Azonban a kutatók hosszas elméleti vita után azt a felvetést vizsgálták meg, hogy mi van, ha a bolygó épp annyira súrolta a Földet, hogy leszakítsa belőle a mai Holdat.
Ebben az esetben ugyanis az ősi égitest nyoma a Földön nem lenne meg, éppen ezért a Holdon ki lehetne mutatni a bolygónktól eltérő ismertetőjeleket is.
l
Sok kutató azonban úgy gondolja, hogy ahelyett, hogy a Theia súrolta volna az égitestet, sokkal valószínűbb, hogy telibe találta.
A két bolygó olvadt anyaga gyakorlatilag összekeveredett, és ebből alakult ki később a Hold.
Azonban egy dolgot sokáig még így sem tudtak megmagyarázni. Egy ilyen ütközést követően a Holdnak az egyenlítő körül kellene keringenie, ez azonban nem így van. Az viszont elképzelhető, hogy a Föld pályája miatt megdőlt és eltért a pályáján, ezért nem is az eredeti keringését folytatta tovább az ütközés után.