Egy jogvédő csoport szemén keresztül nyerhetünk betekintést egy pokli, kilátástalan életbe, aminek több ezer gyermek az elszenvedője. Felkavaró képek következnek!
Az ember elsőre nem gondolná, hogy mai modern világunkban is vannak még olyan helyek, ahol rabszolgamunka folyik.
Az már egyre inkább köztudott, hogy a keleti országokban, főleg az arab világban a nők jogai a földbe vannak tiporva, és tulajdonként kezelik őket.
A legszívszorítóbb azonban mindig is a gyermekek sorsa volt. Ha hisszük, ha nem, még ma is vannak olyan területei a bolygónak, ahol annyira sem tisztelik őket, hogy felneveljék őket.
Ehelyett napszámba küldik őket, dolgozni, gyárakban, vagy hatalmas földeken, pihenést, könyörületet nem ismerve.
Az egyik indonéziai dohányültetvényen is ez a helyzet, ahol több ezer fiatal gyermek dolgozik éjt nappallá téve, szinte valóságos rabszolgaként.
A HRW (Human Rights Watch) jogvédő csoport megmutatta, milyen is az élet ezeknek a gyerekeknek a számára, és elkeserítő képeket közöltek.
Az egészben az a legszörnyűbb, hogy a gyerekeket mérgezik is, és erről tudnak azok, akik dolgoztatják őket.
18 év alattiakat tilos dolgoztatni az ottani törvények szerint, ennek ellenére rengeteg a 15 év alatti gyermek, de sok olyan van, aki a 10 éves kort sem éri el.
Pont azért nem dolgozhatnak ebben az iparágban fiatalok, mert rendkívül veszélyes anyagok lehetnek az ültetvényeken, mivel a dohányleveleket permetezőszerekkel kezelik.
Ezért igen gyakran fordul elő, hogy a rovarirtók, és egyéb anyagok miatt a gyermekek megbetegednek, esetenként meg is halnak. Rengetegen szoktak rosszullétekről beszámolni, gyakran szédülnek, vagy hánynak.
Ez nem csak az állandó napszúrás hatása, hanem a nikotiné is.
A gyerekek kereskedelme, és dolgoztatása munkaerőként igen nagy mértékben elterjedt ezeken a dohányültetvényeken, ugyanis rendkívül sok van belőlük. Egyes becslések szerint legalább 5-600.000 ilyen ültetvény van szerte az országban.
Kevesen tudják, de akkora mennyiséget exportálnak külföldre a világba, hogy ha valaki rágyújt, az nagyon nagy eséllyel egy olyan dohányra gyújt rá, amit gyerekmunkások állítottak elő, kétkezi, kemény munkával.
Arról van szó ugyanis, hogy a dohánylevelek érintésekor is mérgező nikotin szabadul fel, mely a bőrön át a szervezetbe juthat.
A gyerekek pedig nap mint nap érintkeznek velük, általában napi 10-12 órán át is.
A jogvédő szervezet kutatásaiból az is kiderült, hogy egyes dohányipari cégek vagy tudnak a dolgokról, de szándékosan szemet hunynak felette, vagy kifejezetten előnyben részesítik a gyerekmunkásokat.
A gyerekek pedig kilátások nélkül nőnek fel az ültetvényeken, és mire felnőtté válnak, már tele lesz méreggel a testük, és talán a 30-40 éves kort sem érik majd meg.