A legendás borostyánszoba nácik által elrabolt kincsei után kutatnak az északkelet-lengyelországi Wegorzewo környékén található mamerki bunkerkomplexumban, ahol talajradar segítségével egyelőre egy eddig fel nem fedezett földalatti teremre bukkantak.
A második világháborús német szárazföldi erők főhadiszállásaként létesített mamerki komplexumot jelenleg felügyelő wegorzewói helytörténeti múzeum az egyik földalatti folyosó karbantartása keretében végzett talajradar-vizsgálatot.
Ekkor bukkantak rá valami nagyon szokatlanra a talajréteg alatt.
Az alagút mellett ugyanis egy 6 négyzetméteres alapterületű üreget találtak, mely a pontosabb méréseket követően egy helyiség vagy szoba képét festette a kutatók elé.
Hamar összefüggésbe is hozta a múzeum egyik munkatársa, Bartlomiej Plebanczyk azokkal a orábbi tanúvallomásokkal , melyek arról szóltak, hogy 1944-45-ben a főhadiszálláson egy szigorúan ellenőrzött, titkos szállítmányt falaztak be.
A helyiek és a szóbeszédek szerint ez lehetett a legendás borostyánszoba titkos rakománya.
A történet alapján a komplexumban már a múlt század 50-es és 60-as éveiben is végeztek kutatásokat, amelyek során terepszemlét is tartottak a Lengyelországban akkoriban bebörtönzött német háborús bűnös, Erich Koch részvételével,
aki a feltételezések szerint egykor a borostyánszoba darabjainak elrejtését felügyelte.
A korabeli technika azonban semmilyen nyomra nem vezette a kincskeresőket. Miért is vezette volna, hiszen nem akarta, hogy bárki is felfedje a titkukat.
Polanczyk a talajradar-vizsgálat eredményeit látva, azokkal a hóna alatt engedélyt kért a hatóságoktól, hogy további komoly vizsgálatokat végezhessen el a helyszínen, hogy még közelebb jussanak a rejtély megoldásához.
A média és a közvélemény most arról beszél, hogy tényleg megtalálhatták a nácik legendás borostyánszobáját. Egyes elméletek szerint a szobában tárolják a végzet lándzsáját, vagy a Szent Grált is.
Ha ez így van, az óriási felfedezés lenne. Ehhez azonban még több speciális vizsgálati folyamaton kell túljutniuk a kutatóknak. Ezek során átfúrnák a terem betonfalát, majd távirányítású kamera segítségével feltérképeznék a helyiséget.
Nyoma veszett
A világ nyolcadik csodájának is nevezett, eredetileg 10,5 méter hosszú és 11,5 méter széles borostyánszoba kincseit a Leningrád (ma Szentpétervár) melletti Carszkoje Szelóban lévő palotából hurcolták el a nácik a második világháborúban, és a műremek azóta sem került elő. Elnevezését a pompás borostyán falburkolatokról kapta, amelyeket I. Frigyes Vilmos porosz király ajándékozott I. Péter orosz cárnak 1716-ban.
A német csapatok 1941-ben Königsbergbe (ma Kalinyingrád) vitték a borostyánszoba kincseit, amelyeknek később nyomuk veszett a háború során.
A világháború utolsó hónapjaiban azonban az erősödő bombázások miatt dobozokba csomagolták a borostyánszoba fantasztikus köveit, a falat borító daraboktól kezdve a használati tárgyakig, szobrokig és díszekig, s bár a dobozokat még néhány szemtanú látta, a műkincs-együttes mind a mai napig nem került elő.
Semmiből felbukkanó borostyán tárgyak
1997-ben int derült égből a villámcsapás, néhány borostyánból készült tárgy, egy komód és egy kis szobor is felbukkant a nemzetközi műkereskedelemben.
Kiderült, hogy egy náci orvos padlásáról került elő az egyik tárgy, amelyről végül bebizonyosodott, hogy a borostyánszoba részét képezte.
Mindezek után újra felvetődött, hogy esetleg a nyomára lehetne bukkanni a páratlan együttesnek. Az előkerült darabokat Németország egyébként visszaszolgáltatta Oroszországnak.
Mi történt a legendás szobával
A königsbergi eltűnés óta egyébként számos kombináció látott napvilágot a borostyánok sorsáról. Annyi valóban tudni, hogy maga Hitler rendelte el személyesen azt, hogy a szoba berendezéseit elhordják, majd dobozokba csomagolják, de ennél biztosabbat nem tudni.
A tárgyakat Németországba szállították, Königsbergben csak átmenetileg állították ki a darabokat, az egész berendezést ugyanis Hitler linzi múzeumába szánták.
Aztán a háború minden tervet keresztül húzott, és elvesztek a kincsek. Egyes kutatók szerit még ma is ott kell keresni a legendás szoba tartalmát.
Akad olyan elmélet is, miszerint a borostyánszoba tárgyai olyan súlyos károkat szenvedtek a háború alatt, hogy azok nagy részét később inkább teljesen megsemmisítették, elégették.
Azonban az új kutatások szerint az a legvalószínűbb, hogy egy eddig felderítetlen raktárba, vagy bányajáratba menekítették ki az ostromlott városból a borostyánszobát.
Sokan foglalkoztak az úgynevezett keleti-tengeri és a tengerentúli verzióval is. Az előbbi szerint a Königsbergből a Keleti-tengeren menekülők valamelyik hajón, talán éppen a Wilhelm Gustloffon menekítették ki a műkincset – ennek a hajónak sorsáról nemrégiben Günter Grass német író jelentetett meg egy tényregényt, amelyben a fikció és a történelem keveredik egymással – erről Ocsovai Gábor tett említést az Orosz Kulturális Intézet pódiumbeszélgetésén.
Számos összeesküvés-elmélet kering a borostyánszoba kincseinek további hollétéről, és több kutatás is indult megtalálásukra. Jelenleg pedig ez az egyetlen kutatás és fölfedezés, mely elég közel áll ahhoz, hogy megoldja a borostyánszoba rejtélyét.