​Megvan, miért védettebbek a gyerekek a koronavírussal szemben

2020. november 27., péntek




A sorozatos megfázások termelhetik ki szervezetükben az antitesteket.

A közel egy éve tartó járvány egyik rejtélye, hogy miért kapja el a felnőtteknél kevesebb gyerek a koronavírust, és ha mégis elkapják, miért kisebb az esély arra, hogy komolyabban megbetegszenek.

Erre kerestek választ a londoni Francis Crick Institute kutatói.

Kiderült, hogy azoknak a megfázásoknak az egyötödét, amelyek a gyerekeket érik, a koronavírus-család egyik tagja okozza, és ezek kialakítják bennük azokat az antitesteket, amelyek a SARS-CoV-2-t is képesek blokkolni.

Az intézet retrovirális immunológiai laboratóriumának csapata George Kassiotis vezetésével arra a következtetésre jutott, hogy átlagosan a felnőtteknek csak 5% rendelkezik ezekkel az antitestekkel, míg a gyerekeknek 43%-a.

A kutatásról a Science-ben számoltak be.

hirdetésA közel egy éve tartó járvány egyik rejtélye, hogy miért kapja el a felnőtteknél kevesebb gyerek a koronavírust, és ha mégis elkapják, miért kisebb az esély arra, hogy komolyabban megbetegszenek.

Erre kerestek választ a londoni Francis Crick Institute kutatói.

Kiderült, hogy azoknak a megfázásoknak az egyötödét, amelyek a gyerekeket érik, a koronavírus-család egyik tagja okozza, és ezek kialakítják bennük azokat az antitesteket, amelyek a SARS-CoV-2-t is képesek blokkolni.

Az intézet retrovirális immunológiai laboratóriumának csapata George Kassiotis vezetésével arra a következtetésre jutott, hogy átlagosan a felnőtteknek csak 5% rendelkezik ezekkel az antitestekkel, míg a gyerekeknek 43%-a.

A kutatásról a Science-ben számoltak be.

Kassiotis doktor és kollégái minderre úgy jöttek rá, hogy márciusban elkezdtek kifejleszteni egy nagyon érzékeny tesztet. 300 felnőtt és 48 gyerek koronavírus-járvány előtt vett vérmintáját hasonlították össze 170 olyan emberével, akiket a koronavírus fertőzött meg.

A tudósok azt feltételezték, hogy a járvány előtt vett mintákban nem találnak olyan antitesteket, amelyek megtámadják az új koronavírust, ezeket akarták kontroll-anyagnak használni a teszthez.

Ehhez képest számos gyerek és néhány felnőtt vérében olyan antitestek voltak, amelyek megakadályozták az új koronavírust abban, hogy behatoljon a sejtekbe, méghozzá úgy, hogy belekapaszkodtak a koronavírusból kinövő tüskébe.

Bár az új koronavírus tüskéjének csúcsa egyedülálló, az alapja ugyanolyan, mint a korábbiaké. A laboratóriumi tesztek során kiderült, hogy az antitestek ezt használták ki.

A Harvard kutatói ugyancsak kifejlesztettek egy érzékeny tesztet, a VirScant, amely képes kiszűrni azokat az antitesteket, amelyek hatékonyak az új koronavírussal szemben. Ők is ráakadtak arra az antitestre, amelyet Kassiotisék tanulmányoztak.

Dr. Elledge és munkatársai 190 ember járvány előtti vérmintáját vizsgálták meg, és sokuknál megtalálták a tüske alapját megcélozó antitesteket.

Arra jutottak, hogy ezek olyan korábbi megfázások nyomán alakultak ki, amiket a koronavírusok családjához tartozó vírusok okoztak.

Csakhogy – hívja fel a figyelmet az amerikai professzor – amíg a felnőttek évente legfeljebb egyszer-kétszer fáznak meg, a gyerekek akár tucatszor is. Így aztán valóságos koronavírus antianyag-áradatot kapnak, ami szinte állandóan jelen van a szervezetükben. Valószínűleg ez okozza, hogy kisebb eséllyel fertőződnek meg, vagy ha mégis elkapják a vírust, akkor gyakran tünetmentesek.

Egy tipikus vírusfertőzés esetén az immunrendszer antitesteket küld a vírus ellen. Amikor a fertőzést elfojtják, az antitestek száma csökken, mivel már nincsen rájuk szükség. De a testben megmaradnak az úgynevezett memória-sejtek, hogy gyorsan megindulhasson az antianyag-termelés, ha a vírus újra támadna.

Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, hogy az emberek többségét miért nem védik meg ezeket a memória-sejtek? Elledge professzor azt feltételezi, hogy a régebbi fertőzések emléke elhalványul a szervezetben.


Megtekintések száma: 6510





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet