​Mennyi vakcinát kaphat Magyarország? Kiket olthatnak be elsőként?

2020. november 20., péntek




December végén, januárban az EU-ból biztosan, és talán máshonnan is jön majd valamennyi, korlátozott mennyiségű vakcina. Ez arra lesz elég, hogy az orvosokat, ápolókat, kórházi dolgozókat, a közrend fenntartásában dolgozókat be tudják oltani, és talán a legnagyobb bajban lévő betegeket is.

Erről beszélt Orbán Viktor az M1-nek adott interjújában múlt héten, de ennél több részletet nem árult el.

A miniszterelnök alapvetően valószínűleg az oroszok és a Pfizer vakcinájára célozhatott, amelyekből elméletileg csekély mennyiségben tényleg érkezhet Magyarországra akár még ebben az esztendőben.

Sok még az ismeretlen tényező ebben az egyenletben, az viszont már most biztos, alaposan át kell majd gondolni, kiket oltanak be az elsők között, mert a több millió veszélyeztetettnek számító, illetve frontvonalban dolgozó magyarnak egyszerre nem jut majd vakcina.

Minimális orosz, pár százezres Pfizer-vakcina?

Száznyolcvannégy ország, köztük Magyarország is csatlakozott a koronavírus elleni védőoltásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítását célzó kezdeményezéshez, a COVAX-hoz. A kezdeményezés tervei szerint 2021 végére 2 milliárd adag vakcinát terveznek gyártani és méltányosan elosztani a világ országai között.

A gyakorlatban ez kizárja, hogy a legfejlettebb országok adott esetben beoltassák a teljes lakosságot, miközben a szegényebb államok csak hírből ismerik a vakcinát. A COVAX-kezdeményezés keretében ugyanakkor legkorábban 2021 közepén kezdhetik meg a védőoltások szétosztását.

Mindeközben az Európai Bizottság 300 millió embernek elegendő dózis leszállításáról tárgyal a Pfizer 94 százalékos hatékonyságú vakcinájából. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatása szerint Magyarország ebből összesen 4 millió 439 ezer adagot kötött le. Ez hatalmas szám, de a cég év végéig 50 millió oltóanyagot tud legyártani, ebből 25 millió az Egyesült Államoknak jut, a másik 25 milliót pedig az európai országok között osztják szét, a Pfizer szerint igazságosan.

Erről még nem született döntés, de a kontinensen jó eséllyel lakosságarányosan juttatják el az idén rendelkezésre álló vakcinát azoknak az államoknak, akik kötöttek le belőle. Európában 760 millióan laknak, így Magyarországra megközelítőleg 300 ezer oltóanyag juthatna december végéig, január elejéig. Az biztos, hogy a gyár az engedély megszerzése után azonnal kész 20 millió vakcinát útnak indítani.

Emellett a Janssen Pharmaceutica amerikai vállalkozás harmadik engedélyezési fázisban lévő vakcinájából 4 millió 360 ezer adagot, az AstraZeneca Oxfordban kifejlesztendő vakcinájából pedig 6,5 millió darabot foglalt le a magyar kormány, ami 3 millió 270 ezer adagnak minősül, mivel két oltásra van szüksége egy embernek. Utóbbival kapcsolatban szintén csütörtökön derült ki, hogy 70 éves kor felett is hatékonynak tűnik az előzetes eredmények szerint.

Aztán ott van a sokat emlegetett orosz vakcina is, amiből csütörtökön kapott mintát hazánk, és ha a bevizsgálás során megfelelőnek tartják a tudósok, akkor Szijjártó Péter tájékoztatása szerint kisebb mennyiségben oltani is kezdhetik vele az embereket az év végén. Ennek jogi akadálya aligha lesz, a kormány ugyanis rendeletben egyszerűsítette és gyorsította fel a koronavírus ellen külföldön gyártott oltóanyagok és gyógyszerek Magyarországra történő behozatalát, igaz, a 24.hu megkeresésére az Európai Bizottság azt közölte, a magyar kormány egyelőre nem vette fel a kapcsolatot velük az orosz vakcina engedélyeztetésével kapcsolatban. Kerestük a Külügyminisztériumot is, hogy a kisebb mennyiség nagyságrendileg milyen számot takar, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Szerdán a Moderna is bejelentette, hogy 95 százalékos vakcinát fejlesztettek, ebből még idén 20 milliót le is gyártanak majd, de ezeket kizárólag Amerikában használják majd fel. Jövőre 500 millió és egymilliárd közti oltóanyag előállítását tervezik, ezekből már juthat majd Európába is.

A WHO szerint amíg a vakcinák limitált mennyiségben állnak rendelkezésre, addig mindenképpen célzottan, csoportokra bontva kell végezni a lakosság oltását, így elérhető az egészségügyre helyeződő nyomás csökkentése. A célokat csak abban az esetben lehet bővíteni, ha a vakcinák már nagyobb mennyiségben lesznek elérhetők.

A célcsoportok felállításakor kulcsfontosságú a stratégia. A WHO szerint ha egy kormány a halálozási rátát szeretné csökkenteni, akkor a legnagyobb kockázatnak kitett embereket kell elsőként beoltani, a hatásosnak bizonyuló gyógyszereket pedig ezzel egy időben a legkritikusabb állapotú betegek részére kell biztosítani.

A WHO azt javasolja, hogy a célcsoportok definícióját a járványügyi és a tudományos bizonyítékok alapján határozzák meg. Figyelembe kell venni, hogy a tapasztalatok alapján milyen betegségben szenvedőkre, milyen korosztályra jelenti a legnagyobb veszélyt a koronavírus.

Ezen a ponton veszélyeztetettségi szinteket kell kialakítani, és felülről lefelé kell elkezdeni a lakosság beoltását. A WHO szerint a legfelsőbb szinthez a frontvonalban, az egészségügyben és a szociális intézményekben dolgozók, a 65 évnél idősebbek és a krónikus betegségben szenvedő 65 év alattiak tartoznának. Ez viszont nem kötelező érvényű előírás, csak ajánlás.

A 24.hu érdeklődésére a Belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy az irányításuk alá tartozó rendvédelmi szerveknél a 2020. november 1-jei adatok szerint összesen mintegy 56 ezer hivatásos állományú tag lát el szolgálati feladatot. A Honvédelmi Minisztériumtól és az Emberi Erőforrások Minisztériumától nem kaptunk választ, így a további adatokhoz a Központi Statisztikai Hivatalt hívtuk segítségül.

A KSH szerint 2020. augusztusában

a honvédelem területén 29 513 fő,

a humán-egészségügyi ellátás területén pedig 121 714 fő dolgozott.

Ez a legfelső veszélyeztetettségi szinthez tartozó csoportegyüttes több mint 200 ezer embert jelent, ehhez jönnének még hozzá első körben a legnagyobb bajban lévő betegek.

Hogy ez pontosan mit takar, azt egyelőre nem tudjuk, és ez várhatóan egy jóval nehezebben megfogható célcsoportot fed le.

Magyarországon a 65 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozók a lakosság 19,3 százalékát képviselik, számuk megközelíti a kétmilliót. A Központi Statisztikai Hivatal 2018-ban publikált felmérése szerint ráadásul a magyar lakosság 45 százalékának van valamilyen krónikus betegsége, amely legalább hat hónapja tart, vagy előreláthatólag minimum ennyi ideig fog tartani.

A krónikus betegek és az idősek esetében természetesen jelentős az átfedés, sőt, az egészségügyben és a közrend fenntartásában dolgozók között is vannak 65 évnél idősebbek és betegségben szenvedők, de így is több millióan tartoznak a veszélyeztettek közé, ennyi embert viszont első körben nem fognak tudni beoltani.

Forrás: 24.hu


Megtekintések száma: 2915





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet