​Mi az a mutáció? Kell-e félni tőle? Mi lesz most? Magyar tudósok válaszolták meg érthetően

2020. december 21., hétfő




Szombat délután Boris Johnson bejelentette Dél-Anglia lezárását a koronavírus egy ott terjedő, új változata miatt. A londoniak jó része elhagyta a fővárost, hogy még a vasárnap nulla óra előtt, amikor életbe léptek a korlátozások, elhagyhassák a brit fővárost, hogy vidéki rokonaikkal tölthessék a karácsonyt. Időközben több európai ország is megtiltotta ideiglenesen, hogy Angliából repülők érkezzenek hozzájuk, a doveri kikötőt pedig gyakorlatilag lezárták, mert Franciaország nem fogad olyan teherjárműveket, amelyen emberek is tartózkodnak.

Szóval, a vírus mutációja komoly gondokat okoz, de csak addig, amíg ki nem ismerik a virológusok azokat a változásokat, amelyek végbementek benne. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusai összefoglalót készítettek arról, mit is kell tudni egy ilyen vírusváltozatról, illetve, hogy miért nem kell rögtön megijedni tőle. Ezért tették közzé Facebook-oldalukon az általuk készített „mutációs kisokost”.

A virológusok ezt írják:

„A mutáció az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje. A koronavírus példájánál maradva, folyamatosan keletkeznek mutációk. Némelyik feltűnő terjedést mutat és idővel dominánssá is tud váln:, ilyen a D614G variáns, amely még az első hullámban jött létre és már az egész bolygón ez a domináns.” (Vagyis ez az a vírusváltozat, amivel a legtöbb ember szervezete megfertőződik manapság.)

Emellett változó gyakorisággal számos más mutációt is hordoznak és gyűjtenek egyszerre a különféle SARS-CoV-2 variánsok – írják a kutatók.

„A funkciót is érintő mutációk létrejötte extrém ritka, ám vegyünk figyelembe, hogy minél több fertőzésre van lehetősége a vírusnak, minél különfélébb és változatosabb helyzetekbe kerül ennek esélye is nő. A funkciót megváltoztató mutációk mindig a legnagyobb evolúciós igényt szolgálják, ez lehet jobb terjedés, immunreakciók jobb csendesítése, antitestek kikerülése stb. Így érthető, ha a vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre.”

Ez nem jelenti, hogy nem jöhet létre akármilyen mutáció, amely akár kezelésben, vakcina-ügyben, terjedésben fejtörést okozhat. Ezért nagyon fontos folyamatosan vizsgálni a vírus genetikai változásait.

„Egy mutációval kapcsolatos, tudományos igényű bizonyítás sajnos mindig időbe telik. A D614G-ről is az elmúlt hetekben érkeztek elsőként meggyőző laboratóriumi eredmények, amelyek alátámasztják (állatkísérletekkel és flaskás kísérletekkel), hogy nagyobb mennyiségben szaporodhat a felső légutakban, ám szerencsére a korábbi variánsra (a nevezett mutációt MÉG NEM tartalmazó) létrejött antitestek ezt is jól kivédik.”

Az angliai mutáció

„Amennyiben egy vagy több mutáció is azonosítható az immunitásban fontos, és a vakcinák döntő többségének alapját adó tüskefehérjében, ráadásul ez a variáns gyors terjedést is mutat, arra mindenképp figyelni kell. Ez történt az angliai variánsnál. Úgy tűnik, hogy a vírus eddig ismert mutációs sebességéhez viszonyítva felbukkant egy variáns, amely 10 hónapnyi mutációt gyűjtött magába, amelyekből a tüskefehérje több ponton is érintett” – írják a PTE kutatói.

A határokat azért kellett lezárni, mert a tudósoknak biztosra kell menniük abban a tekintetben, hogy a vírusban végbement változások nem érintik a kezelési lehetőségeket, vagy a vakcinák hatékonyságát. Ennek kiderítése időbe telik.

Amit most tudnak az új mutációról:

A vírus genetikai nevezéktan szerint a B.1.1.7 variáns. Egyik leginkább hangsúlyos, tüskefehérjét érintő mutációját pedig N501Y-nal jelölik.

Összesen 8 jelentős változás van benne, amelyek a kritikusan fontos tüskefehérjét érintik, de még csak háromnak a lehetséges hatását sikerült megismerni. Ez a 8 mutáció magasabb a koronavírus átlagos mutációs számánál, vagyis több minden változott a vírusban, mint „szokott”.

Ez a B.1.1.7 növekvő arányban okozza az angliai megbetegedéseket az eddig ismert variánsokhoz képest.

Növekszik az érintett régiók száma és a kapcsolódó esetszámok is.

A tüskefehérje mutációkból háromról már ismertek korlátozott mennyiségű előzetes vizsgálati adatok. „A névadó N501Y például éppen a tüskefehérje receptor-kötődéséért felelős részében van, és nagy valószínűség szerint jobb képességet ad az emberi receptorok kötéséhez. Ezen felül még az immunrendszerünk 'megtévesztésében' és a sejtekbe jutás funkciójában is lehet változás.”

A valós kockázatot még nem ismerik, ehhez kiterjedt laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni, ezért a járványügyi hatóságok óvatossága. A legfőbb kérdés, hogy a más variánsokra megszerzett immunitást érinti-e az új.


Megtekintések száma: 1314





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet