Mi hozhatjuk el a pusztulást a marsi élet számára, mielőtt felfedezhetnénk azt?
Mi hozhatjuk el a pusztulást a marsi élet számára, mielőtt felfedezhetnénk azt?
Egyre erősebbek azok az aggodalmak, miszerint a nem eléggé sterilizált Mars szondák és roverek felületén olyan baktériumok juthatnak át a Földről a Marsra, melyek elpusztíthatják az ott kialakult, talán még jelenleg is létező életet.
Mint tudvalévő, a Mars nem olyan kopár, és nem is olyan kietlen hely, ahol ne tudna kialakulni az élet. Ráadásul a terraformálási lehetőség is igen magas a Marssal kapcsolatban.
Nem véletlen hogy Elon Musk, és több más szervezet és milliárdos felvetette, hogy el lehetne kezdeni az elkövetkező években szépen lassan terraformálni a bolygót, így 100-200 éven belül akár lakhatóvá is lehetne tenni.
A gond az, hogy egyre többen adnak annak hangot, hogy talán jelenleg is lehet valamilyen szintű élet a bolygón, de mire felfedezzük, talán ki is pusztítjuk őket.
A Marsra küldött űreszközök mindig alapvető fertőtlenítésen és sterilizáláson esnek át, hogy ne szennyezzük a Földről érkezett molekulákkal és baktériumokkal a bolygót. Azonban a kezdeti Mars missziók során előfordulhatott már korábban is, hogy szennyezett eszközök kerültek a bolygóra.
Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhatna a Marson található – már ha található – élővilágra.
Ami nekünk nem végzetes baktérium, és nem okoz megbetegedést, sejthalálokat, az talán egy marsi közegben a marsi mikrobák és szervezetek számára végzetes lehet.
Ez fordítva is ugyanígy lehet: ha egy nem megfelelően elzárt Marsról származó mintát hoznának haza űrhajósaink, nem lehetne tudni, hogy nem-e egy kőbe zárt, újra élesztett gyilkos baktérium szabadul-e rá az emberiségre.
Bolygóvédelemmel egyébként évtizedek óta foglalkozik a NASA, ám eleinte inkább a Föld, mintsem más planéták megóvása érdekelte a hivatalt.
Idehaza az űrhajósoknak heteket kellett karanténban tölteniük a landolás után, hogy megelőzzék az ilyen jellegű kataklizmákat.
Az, hogy a mikroorganizmusok képesek lehetnek átvészelni a bolygóközi utazásokat, ma már elfogadott vélemény.
2003-ban azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a súlytalanság ezekre az állatokra, ezért a Columbia űrsiklóval felküldött néhány példányt a világűrbe.
Az űrhajó azonban a Földre való visszatérés közben darabokra hullott, és mindenki meghalt a fedélzeten. Az űrsikló részei hatalmas területen szóródtak szét, ezért hónapokba telt, amíg mindet sikerült begyűjteni. A munkások végül megtalálták azt a néhány alumíniumdobozt is, melyekben Conley fonalférgei voltak. Kiderült, hogy sérülés nélkül vészelték át a robbanást és a hatalmas zuhanást is.
A Mars egyik kráterében álló, jelenleg is üzemképes Curiosity rover felületén jelenleg is több tízezer baktérium található, ami egyrészt nehézzé teszi a munkát, mivel nem lehet tudni, a rover szennyezte be-e élettel a talajt, vagy marsi mikrobákat találunk majd a jövőben, másrészt elhintheti az élet csíráit, vagy épp egy pusztító dominóhatást indíthat el.
Akadnak olyan vélemények is, melyek szerint mát a 90-es években elpusztultak a marsi baktériumok, amikor beszennyeztük sajátjainkkal a vörös bolygót.
Ezen elmélet szerint azóta az életre utaló jeleket a Földi baktériumok okozzák, melyeket mi szórtunk szét a planétán.
tudomány mars marskutatás élet a marson
Megtekintések száma: 28812
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
