Mi rejtőzhet a Plútó felszíne alatti óceánban?

2016. október 1., szombat




A Plútó felszíne alatt egy akár 100 km mély óceán húzódhat. Adódik a kérdés, hogy mi rejtőzhet benne. Kopár víztömeg, vagy élőlényektől hemzseg?

A Plútó felszíne alatt felfedezett – bár még 100%-osan nem bizonyított – óceán úgy lehetett képes hol folyékony, hol kásás állapotban megmaradni, hogy a bolygó magjához közel helyezkedik el, ahol a hőmérséklet még elviselhető az élet számára.

A felfedezést követően azonnal felmerült a kérdés, hogy vajon ez a helyenként 100 km mély óceán rejthet-e idegen életformákat.

Ha igen, milyeneket, és miért? Ha nem, miért nem?

Folyékony óceán a felszín alatt

Érdekes, hogy egyre több bolygón derül ki, hogy a felszín alatt komoly vízmennyiség halmozódott fel, és ezek egy részénél a felszín alatti víztömeg képes volt folyékony formában megőrződni.

Így volt ez a Jupiter egyik holdjával, az Európával kapcsolatban is, melyről nemrég jelentette be a NASA nagy csinnadrattával, hogy a felszín alatti óceánjából egyes pontokon – repedéseken keresztül a jégen át – a felszínre tör víz és vízgőz formájában a H2O.

Ez annak köszönhető, hogy ezek a vizek rengeteg sót, és ásványi anyagot tartalmaznak, ami miatt sokkal alacsonyabb hőmérsékleten sem fagynak meg.

A Plútónál is ugyanez lehet a helyzet annak ellenére, hogy rendkívül messze van már a Naptól. A belső maghőmérsékletéről semmit nem tudunk, így nem kizárt, hogy kellő hő van az égitest magja körül ahhoz, hogy felmelegítse a kőzetbe fagyott vízmennyiséget.

Élet lehet a mélyén?

A legnagyobb kérdése a tudománynak ma az, hogy ezeknek az óceánoknak a mélyén élhetnek-e élőlények. És most élőlénynek tekintjük az apró mikroorganizmusokat is, és a nagyobb, komplexebb életformákat is.

Az Európára a NASA az elkövetkező években szondát akar küldeni, mely a felszínre kilövellő víz összetételét vizsgálná meg, egyszer s mindenkorra eldöntve az élet lehetőségéről szóló vitákat, éppen ezért is kavart nagy port az űrügynökség nagy bejelentése.

Addig senki nem tudja, hogy mi van odalenn. Ha az eredmények azt mutatnák, hogy szerves anyagok lelhetőek fel a vízben, akkor azonnal az lenne a következő lépés, hogy kiderítsék, mi termeli a szerves anyagokat a vízbe.

Ez a Plútó esetében is így lenne. Mindkét esetben szükség lenne egy elkerülhetetlen lépésre. A felszín alá kellene betekinteni különféle műszerekkel, hátha élőlények alakzataira bukkannánk, vagy akár az élőlényekre magukra.

Ha a NASA a Plútóm, vagy az Európán életet találna, az alapjaiban változtatná meg a helyünket a világegyetemben. Az ugyanis sok dolog vetítene előre, az élet gyakoriságáról, ha kiderülne, már a szomszédos bolygókon s fellelhetőek élőlények.

Ez azt jelezné, amit már matematikai előrejelzések is alátámasztottak korábban: az univerzum hemzseghet az élettől, csak még nem bukkantunk a nyomaira, és nincsenek megfelelő eszközeink ezek detektálására.

tudomány földönkívüliek űrkutatás élet más bolygókon


Megtekintések száma: 82980





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet