Michio Kaku szerint az univerzumunk egy 11 dimenziós hipertér "rabja"

2023. január 17., kedd

Egy videóban mesél arról, hogy hogyan is épülhet fel a világegyetem, és miként jönnek létre a különböző világokat tartalmazó buborékok. A mi világegyetemünk is egy ilyen buborék "rabja"?

Michio Kaku szerint a Higgs-bozon megtalálása egy forradalmi felfedezés volt annak idején. Ez volt az az isteni részecskének is nevezett valami, melyet ugyan előre jeleztek a fizikai modellek, de sokáig senki sem tudta kimutatni, vagy mérni.

Ez a Higgs-bozon képes az anyagnak és minden másnak tömeget adni.

Szerinte a Higgs-bozon felfedezése után a Nagy Hadronütköztetőben a jövőben új részecskék egész generációját hozhatjuk majd létre.

A Higgs-bozon ugyanis a régi fizika utolsó eleme lehetett, mely kvarkokból, elektronokból építette fel elméletben a világunkat.

Az új teóriák ellenben a sötét anyaggal hozzák összefüggésbe a világot. Noha napjainkra nagy kérdés, hogy egyáltalán létezik-e sötét anyag, sok tudós és fizikus azt vallja, hogy igen, és egyes fizikai jelenségek megfigyelése, és a csillagászat is arról számolt be, hogy a sötét anyag jelenléte bizonyítható.

A sötét anyag Michio Kaku szerint annak ellenére, hogy láthatatlan, különleges gravitációs vonzással bír.

A tudomány számára még nagy rejtély, hogyan, és honnan származhat pontosan. Ez a világegyetem egyik legnagyobb rejtélyeinek egyike. A legesélyesebb jelölt erre a szuperpartner.

Ez lehet a húrok egy következő oktávja. Ugyanis minden, ami körülöttünk van, az nem más, mint rezgő húrok vibrálása, méghozzá nagyon alacsony, számunkra észrevehetetlen szinten.

A húroknak azonban vannak magasabb oktávjaik is, nem csak ezek az alacsony vibrációk. A sötét anyag ilyen értelemben nem más, mint a húroknak egy magasabb rezgése, amit egyelőre nem tudunk mérni és érzékelni.

A világegyetem 23%-a tehát magasabb rezgésű húrokból áll össze. Meglehetősen sok a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a neutronok, protonok, atomok világa alig 4%-a a mi univerzumunknak. vagyis egy olyan világban élünk, amit a standard fizika csak 4%-ban fed le igazán.

23% a sötét anyag, és 73% az pedig sötét energia. Ez utóbbi nem más, mint a semmi, azaz a vákuum energiája.

Ez taszítja el egymástól a galaxisokat, és ez van két égitest között is jelen.

És itt jön az igazán megdöbbentő rész: a galaxisokat ezen megállapítások szerint valami szétnyomja, miközben valamibe az univerzum maga belefúvódik.

Az tiszta sor ugyanis Michio Kaku szerint, hogy az univerzum felfogható egy léggömbként, amit folyamatosan fújunk. De miben tágul ez a léggömb? És annak hol vannak a határai? Ez a léggömb a háromdimenziós térben terjeszkedik és nő, annak ellenére is, hogy mi, a rajta élő világok és élőlények csupán 3 dimenziósnak hatnak hozzá képest.

Michio Kaku úgy gondolja, hogy a buborék univerzumunk egy hipertérbe tágul. Egy olyan dimenzióba, amit semmilyen érzékszervükkel nem foghatunk fel, és nem tudunk kimutatni vagy mérni.

A húrelmélet megjósolja az elméleti modelleken keresztül, hogy létezik egy 11 dimenziós hipertér.

Eszerint a mi világunk olyan, mint egy szappanbuborék, ami lebeg egy hatalmas, kozmikus habfürdőben a hipertérben. Az ősrobbanásra eszerint három elmélet is van.

Az egyik az, hogy az ősrobbanás a buborékok egyesülésekor jön létre, a másik pedig az, hogy a buborékok elválásakor. Egy harmadik teória szerint pedig amikor a semmiből, azaz egy létezés nélküli állapotból beleugrik a világ a létezésbe, akkor keletkezik.

Azt is elmondja, hogy a semmiből is lehetséges, hogy létrehozzuk a világegyetemet, így semmilyen anyagmegmaradási törvény nem sérült, amikor a kezdeti abszolút semmiből létrejött az első buborék univerzum.

Megdöbbentő, hogy mennyire összetett lehet a világ, és mennyire sokrétű. Az pedig szinte félelmetes, hogy mennyire nem tudunk még semmit arról, amiben vagyunk. Hogy ki is hozta létre ezt a kozmikus fürdőt...

OSZD MEG másokkal is!

tudomány fizika csillagászat univerzum párhuzamos világok világegyetem kvantumfizika multiverzum michio kaku