Két Szilikon Völgyben élő milliárdos elhatározta, hogy megtalálja a kiutat a Mátrixból. Az egyre népszerűbb elmélet szerint az egész világegyetem csak egy szimulált, mesterségesen előállított számítógépes szimuláció. Ennek bizonyítékait kezdték el keresni.
Mi lenne, ha azt mondanánk neked, hogy a világ, melyben élsz, nem igazi? Igencsak felkapná erre mindenki a fejét, pedig lehet, hogy tényleg ez a helyzet, és nem csak egy a Mátrixból vett frázis.
Ezt az elméletet nem csak hóbortos nyugdíjasok vagy munkanélküli tudósok osztják, hanem neves szakemberek, jövőkutatók is.
Egy zárt, szimuláció rabjai vagyunk?
Ha már jövőkutatás: a legtöbben úgy vélik, hogy a jövőbeli emberiség is képes lesz szimulációkat létrehozni, és saját maga Istenévé kinőnie magát.
Könnyen meglehet, hogy valamennyien egy hiperintelligens idegen faj állatkertjében élünk; sőt, az sem lehetetlen, hogy ezek az idegenek a politikai folyamatokba is beavatkoznak.
A világ egyik leghíresebb asztrofizikusa szerint nem vagyunk elég okosak ahhoz, hogy egy magasan fejlett idegen faj felvegye velünk a kapcsolatot.
Elon Musk, a Tesla és a SpaceX milliárdos alapítója szerint például nagyon valószínű, hogy valójában egy bonyolult számítógépes szimulációban élünk.
Elon Musk, a gazdag iparmágnás, a Tesla és a SpaceX tulajdonosa, korunk egyik legnagyobb feltalálója egy konferencián beszélt arról többek között, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy egy ténylegesen szimulált világban élünk.
Bárhogyan is, de az utóbbi években több cikk és kutatás jelent meg a témában, melyek mind azt erősítik, hogy talán lehet valami a dologban.
Milliárdosok a titok nyomában
Most több milliárdos is összefogott annak érdekében, hogy a végére járjanak a szimulált világ rejtélyének.
A New Yorker információi szerint két egyelőre meg nem nevezett milliárdos olyan kutatásokat kezdett el finanszírozni, melyek abban érdekeltek, hogy megfejtsék a titkot: valóban szimulációban élünk-e- vagy sem.
A végső céljuk azonban nem csak a szimulációs program létezésének bizonyítása. Arra is szeretnének tervet kidolgozni, hogy hogyan lehetne kijutni ebből a szimulációból a való világba.
Ez egy igen érdekes probléma, ugyanis sok elméleti szakember azt vallja, hogy egy szimulációból nem lehet kijutni, mivel ott teremtettek minket, így képtelenek vagyunk otthagyni az otthonunkként szolgáló kreált világot.
Erre a kérdésre is nyugtalanító választ adott 2003-ban egy svéd filozófus, Niklas Boström, az azóta szimulációs hipotézisként elhíresült trilemma kidolgozásával. Ő megfogalmazott három állítást, amik közül az egyiknek mindenképpen igaznak kell lennie.
Ezek így szólnak:
Az emberiség még azelőtt kihal, hogy elérné a poszthumán kort, azaz azt az időszakot, amikor már korlátlan számú. valósághű számítógépes szimulációt tudunk futtatni az őseink életéről.
Nagyon valószínű, hogy semmilyen poszthumán civilizáció sem akar majd élethű szimulációkat lefuttatni a saját történelméről.
Nagyon valószínű, hogy jelenleg is egy számítógépes szimulációban élünk.
Ez így elsőre kicsit bonyolultnak tűnhet, de nem az. Boström annyit mondott, hogy jelenlegi fejlettségünk, és a technológiai fejlődés gyorsasága alapján eljöhet majd egy olyan jövő, amikor szinte korlátlan számítógépes memória áll majd a rendelkezésünkre.