Az árukkal, értékpapírokkal, cégek, vállalkozások tulajdon részeivel folytatott szervezett kereskedés a tizenhetedik század második felétől vette kezdetét Hollandiában.
A kultikus tulipán- hagymák katalizálták az első tőzsdék megszületését. Az említett, hírhedt mezőgazdasági termék iránt jelentkező heves, Európa szerte ébredő dinamikus érdeklődés lineáris emelkedésre serkentette annak árait.
Ez volt a kiinduló pont, ez volt az a bizonyos szikra.
Az első alkuszok, a tulipán kereskedők észrevették, hogy a hajnalban, vagy éjszaka néhány guldenért vásárolt hagymák délutánra a kétszeresét érik, de estére, néhány tulipán- börzén a vásárlók akár a háromszorosát is hajlandóak voltak megadni érte.
Ez a szokatlan jelenség olyan eredményeket teremtett, sőt az sem volt ritka ezekben a legendás időkben, hogy néhány röpke nap alatt az árak a csillagos egekbe szöktek. Feljegyeztek olyan szituációkat, amikor néhány héten beül három– négyezer szeres értéken!! kelt el egy maréknyi szaporító- hagyma.
Ezen a nyomvonalon ébredt öntudatára a határidős kereskedés, amikor a jövőben lehetséges árakra lehetett opciókat, fogadásokat kötni.. A tágabb értelemben vett “kereskedelem”, az árú csere, a szabadversenyes-kapitalizmus hajtó motorja. Így, a frissen született “értékesítő pontok” gyorsan a figyelem középpontjába kerültek.
Tekintve, hogy ezeken a helyeken egy egyszerű földmívesnek, vagy egy hasonlóan szerencsétlen körülmények között, fillérekért dolgozó gyári munkásnak is alkalma nyílt megragadni az Isten lábát. Amennyiben volt benne szándék, elszántság és némi bátorság, egyszerűen és könnyen meggazdagodhatott, ha jókor vett és utána megfelelő időben adott el…
Egyértelműen ez a reális és egyben legális lehetőség generálta a tőzsdék viharos elterjedését az egész
világon.
A rendhagyó pénz szerzési lehetőség népszerűségét fokozta, hogy a tulipán– hagyma kereskedők
rugalmasnak és kreatívnak bizonyultak, mert néhány röpke év leforgása alatt az általuk teremtett kereskedelmi
rendszerbe sikeresen integrálták az összes mezőgazdasági és ipari termékeket.
Megszületett az áru-tőzsde, ahonnan pusztán egy apró lépés volt csupán a gazdaság teljes vertikumát lefedő részvény- tőzsde. Ebben a konstrukcióban már szinte mindennel kereskedhettek, amit, akár az utca emberei is kedve szerint tehetett meg.
A értékpapír és árú -tőzsde magyarországon 1864-ben jelent meg. A kiegyezésnek, a Monarchia valuta-
uniójából következő gazdasági stabilitásnak köszönhetően a budapesti börze rohamosan bővült és emelkedett
a népszerűségbe. Már a század forduló éveiben felbukkantak a pesti zsargonban az olyan szakmai
kifejezések mint: alkusz, spekuláns és bróker….
A pesti börze tündöklését az első világ égés még csak meg sem rezdítette. Igaz, a Szabadság- téri Tőzsde Palota a háború kezdetekor bezárt, de az alkuszok kávéházakból, magán irodákból zavartalanul folytatták a kereskedést tovább.
Az Őszirózsás Forradalom 133 napja alatt is zavartalanul folyt az árukkal és értékpapírokkal folytatott üzlet, viszont a Második Világháború véget vetett a dolognak. Gyakorlatilag Budapest felszabadulása egyet jelentett a tőzsde végével. Az ezt követő időszak politikája, világnézete gyökeresen utasított el minden szabadságot, legfőképp annak a gondolati és kereskedelmi vonatkozásaiból csinált: szigorú tabut.
Az a magyarországon a mai napig is élő társadalmi logika, mi szerint a tőzsde: csalás, átverés és becsapás,
ennek a 1945 és 1989 közötti időszaknak köszönhető. André Kosztolányi, a világ legnevesebb tőzsde– guruja
szerint: “a börze rossz hírében csak a diktatúrák érdekeltek”.
A kommunista állam minden létező eszközzel igyekezett elültetni a fogságba ejtett civil lakosság, az “alattvalók” kollektív tudatában, hogy a tőzsde: “ördögtől való fogalom”. Hogy ez mennyire volt sikeres, tökéletesen igazolja az a kör kérdés, amit múlt héten tettünk a belváros kellős közepén, délután 5 órakor, az Erzsébet téren 28 évvel a rendszer váltás után!!
A természetesen nem reprezentatív mintának tekinthető “közvélemény kutatás” eredménye lesújtó volt.
pontosan 100 embert kérdeztünk meg ( 50 nő, 50 férfi, kor csoport szerint 40-70év ) arról, hogy mi jut eszébe
arról a szóról: tőzsde. A leggyakrabban elhangzó fogalmak: “csalás, átverés, zsidó-összesküvés, háttér-
hatalom bástyája, kapzsiság, hiszékenység” voltak. Az általunk megkérdezettek közül pusztán 12-en!
reagáltak pozitívan a kérdésre!?
Természetesen, a tőzsdével kapcsolatban ma tapasztalható társadalmi ellenérzés nem csak a szocialista
kísérlet, hermetikusan záródó szemellenzőjének köszönhető. Az országunkat momentán vezető csoport, az
úgynevezett: demokratikusan választott, regnáló vezetés mumusa nem véletlenül egy világhírű magyar,
konkrétan: egy Budapesten született tőzsde- spekuláns lett. Soros György ördöggé avanzsálásának a célja
nem csak a “fekete bárány”, vagy a “fő- bűnös” prezentálásának kényszere eredményezte. Élek a gyanú
perrel, hogy a súlyos milliárdokba kerülő lejárató kampány gyűlölet keltő hatásán kívül egy másodlagos célt is
szolgált: a tőzsde besározását. Hiszen, ha a “fő- bűnös” tőzsde- spekuláns, nyílván a börze is részese az
országunk megtámadásának és gazdasági tönkretételének.
Aki látta, és olvasta az ide vonatkozó kormány propagandát, és mondjuk érzelmi hatást ébresztett benne joggal véli ellenségnek mind azt, amit a tőzsdei fogalmak tágabb értelemben jelentenek. Hogy ez miért érdeke a kormányunknak? Egyszerű a válasz: ne gondolkozz, ne önállósítsd magad, majd mi megmondjuk mit csinálj és mit gondolj!
Amit André Kosztolányi precíz éleslátásával mondott, ma aktuálisabb, mint valaha, vagyis: a tőzsde
besározásában csak a diktatúrák, és a nyílt, vagy rejtett önkény-uralmi rendszerek érdekeltek…..
További infók andormentor.eu oldalon
OSZD MEG másokkal is!