Nagy bejelentés: nanohajókkal és lézersugárral készül az emberiség alfa Centaurihoz
Nagy bejelentés: nanohajókkal és lézersugárral készül az emberiség alfa Centaurihoz
Az alfa Centaurihoz készül Stephen Hawking és Jurij Milner közös projektje, a Breakthrough Starshot. Új és ma már létező technológiákat kombinálnának annak érdekében, hogy meglovagoljuk a napszelet és fotonenergia segítségével eljussunk az alfa Centaurihoz.
A tervez nagyon nagyok és ambiciózusok, ugyanis nem a következő évszázadban vagy évezredben szeretnék ezt megvalósítani, hanem 20 éven belül. Stephen Hawking nagy bejelentése, melyre nem is túlzással az egész világ várt, alaposan ledöbbentette a sajtót.
A fizikus elme ugyanis nem szokott ígéretekkel dobálózni, annál ő jóval óvatosabb, így ha ez az ember állítja azt, hogy 20 évern belül eljutunk az alfa Cenaturira, annak súlya van.
Az egész projekt - melyet a Breakthrough Starshot névre kereszteltek - kutatói, akiket Stephen Hawking és az orosz milliárdos Jurij Milner fog össze, már most dolgoznak a megvalósításon.
„A legutolsó nagy emberi áttörésünk a Holdon volt” – mondta Milner a New Yorkban ma tartott sajtótájékoztatóján.
„Azóta robotokat küldünk a távolabbi célpontok felé: a Voyager-1 például most érte el csillagközi űrt. A hozzánk legközelebbi csillag az alfa Centauri, de a jelenlegi technológiánkkal ezt is nagyon sokáig tartana elérni. Ha a Voyager-1 akkor indult volna el, amikor az első emberek kivándoroltak Afrikából, most érne csak oda.”
Ez az esemény nagyjából hetvenezer évvel ezelőtt történt, vagyis piszok régen még történelmi léptékekben mérve is.
Már létezik a szükséges technológia
Bármilyen hihetetlen, de a fizikus és milliárdos társa nem a levegőbe beszél, ugyanis a technológia mellyel az egészet megvalósítanák, már most is rendelkezésünkre áll.
Ezek lehetővé teszik, hogy sokkal gyorsabban érhessük el a legközelebbi, földi fogalmak szerint azonban mégis rendkívül messze, 4,37 fényévre izzó csillagot.
Milner elmondta, hogy részben a mobiltelefon-technológia előretörésének köszönhetően olyan tempóban fejlődik a számítástechnika, hogy ma már lehetőségünk van majdnem bélyegnagyságú nanokészülékeket létrehozni – amelyekben ugyanúgy megtalálható a kamera, a kommunikációs felszerelés és a manőverező tolóerő, mint egy "rendes" űreszközben.
Ezeket a nanocsipeket, amelyeket a Breakthrough Starshot projekt során használni fognak, StarChipnek nevezték el, és egy iPhone előállítási árán tudják sokszorozni.
Merőben új szemlélettel gondolkodnak a projekt kutatói. Szerintük ugyanis annyira a meghajtásra koncentráltunk, hogy igazán nem figyeltünk a hajó méretének megváltoztatására. Az új megközelítés szerint a hajót magát kellene összezsugorítani, ezzel korábban még senki sem próbálkozott.
Lézeres meghajtás mint tolóerő
Az új generációs űrhajó nem a megszokott fosszilis, vagy radioaktív atommeghajtással utazna, hanem valami sokkal szokatlanabb módon: a fény erejét használnák fel, melynek segítségével egy olyan földi lézert építenének meg, amely 100 gigawattos lézerimpulzusokat lövellne néhány percig.
A kutatók elmondták, hogy elegendő lenne csak egy napig ilyen impulzusmennyiséget kilőni, ez már el tudna indítani egy nanohajót.
A projekt tudósainak ki kell fejleszteniük atomnyi vékony, de méteres hosszú „fényvitorlákat", amelyek segítségével a nanohajók befoghatnák a fotonokat. Minden egyes foton egy kicsit meglökné az űrjárművet, a gigawattnyi fotonmennyiség pedig olyan mértékben meglódítaná, hogy a kutatók szerint húsz év alatt elérheti az alfa Centaurit.
Anyahajóról indulnak a nanohajók
A terv az, hogy egy Föld körüli pályára állított anyahajóból indulnak majd a nanohajók, és minden ilyen apró hajó apró vitorlát bontana magának, ezzel kapva el a több száz gigawattnyi fotont, amelyek akkora erővel "lökik meg" őket, hogy a fénysebesség húsz százalékára gyorsulnak majd fel.
Ez másodpercenként 60 ezer kilométeres sebességet jelent. A lézer formázható tükörfelületek komplex, kifinomult, mégis rugalmas optikai rendszerét használja majd azért, hogy az atmoszféra ne gyengítse a lézersugár erejét.
A tervek szerint a rendszer nagyjából naponta egy nanohajót tudna útnak indítani. Minden egyes lézerimpulzus annyi erőt tartalmaz majd, mint egy űrsiklót elindító rakéta.
A lézersugarat egy magas, de mégis száraz területen kell majd megépíteni. A kutatók valahol a déli féltekén tervezik, talán Chilében, Dél-Afrikában vagy az Antarktiszon.
Az alfa Centauri elérése után a nanohajók visszasugároznák az általuk rögzített adatokat a Földre, majd tovább sodródnának a mélyűr felé, kommunikációs távolságon kívül.
„Ez még csak az első lépés, egyelőre én szponzorálom az egészet. Ha valóban meg tudjuk tenni a következő lépést, akkor sokkal nagyobb összegekre lesz szükségünk” – mondta Milner arra a kérdésre, hogy milyen szponzorációval fognak dolgozni a StarChipen. Az első lépés az, hogy mindent kidolgozzanak a projekttel kapcsolatban, a második egy prototípus megalkotása, a harmadik pedig a teljes jármű felépítése.
Megvan az anyagi keret rá
A projektre egyébként egyáltalán nem sajnálták a pénzt, Jurij Milner százmillió dollárt fektetett be a keresésbe. A kutatók egy tízéves akciótervet készítettek. Milner nem véletlenül választotta az űrkutatást a fő támogatási céljául:fizikusnak tanult, és inspirálta a SETI is. „1961-ben John F. Kennedy bejelentette, hogy embert szeretne a Holdra küldeni, még abban az évtizedben” – mondta a tavalyi sajtótájékoztatón az orosz üzletember.
„47 évvel ezelőtt az ember meghódította a Holdat. 1961-ben Jurij Gagarin lett az első ember az űrben. 1961 egy fontos év volt az űrkutatásban, és számomra is, hiszen akkor születtem. A szüleimet annyira lenyűgözte Gagarin utazása, hogy a Jurij nevet kaptam. Később anyám elmondta, hogy inspirálni szeretett volna ezzel.”
„Lehet, hogy valahol a kozmoszban egy intelligens életforma figyeli a bolygónk fényeit, és tudja, mit jelentenek” – mondta Hawking professzor a projekt indításakor a sajtónak.
„Vagy az is előfordulhat, hogy a jelek, amiket küldünk, egy élettelen űrben utaznak. Mindenesetre nincs fontosabb kérdés, mint az, hogy van-e rajtunk kívül élet az univerzumban. Itt az idő, hogy komolyan válaszokat keressünk.”
A következő 20 évben kiderülhet, egyedül vagyunk-e
A projekt olyannyira komolyan gondolja magát, hogy azt állítják a benne résztvevő kutatók, hogy 20 éven belül fény derülhet az emberiséget már évezredek óta foglalkoztató kérdésre: egyedül vagyunk-e a világegyetemben.
Ha ugyanis sikerül eljutni az alfa Centaurihoz, és a visszasugárzott adatokból kiderül, hogy életformákat, mi több, fejlett civilizációkat is találnak, az megváltoztathatja az egész világunkat és világszemléletünket.
Megtekintések száma: 7763
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
