Nagy bejelentés: nanohajókkal és lézersugárral készül az emberiség alfa Centaurihoz

2016. április 13., szerda




Az alfa Centaurihoz készül Stephen Hawking és Jurij Milner közös projektje, a Breakthrough Starshot. Új és ma már létező technológiákat kombinálnának annak érdekében, hogy meglovagoljuk a napszelet és fotonenergia segítségével eljussunk az alfa Centaurihoz.

A tervez nagyon nagyok és ambiciózusok, ugyanis nem a következő évszázadban vagy évezredben szeretnék ezt megvalósítani, hanem 20 éven belül. Stephen Hawking nagy bejelentése,  melyre nem is túlzással az egész világ várt, alaposan ledöbbentette a sajtót.

A fizikus elme ugyanis nem szokott ígéretekkel dobálózni, annál ő jóval óvatosabb, így ha ez az ember állítja azt, hogy 20 évern belül eljutunk az alfa Cenaturira, annak súlya van.

Az egész projekt - melyet a Breakthrough Starshot névre kereszteltek -  kutatói, akiket Stephen Hawking és az orosz milliárdos Jurij Milner fog össze, már most dolgoznak a megvalósításon.

stephen-hawking-preofesszor

„A legutolsó nagy emberi áttörésünk a Holdon volt” – mondta Milner a New Yorkban ma tartott sajtótájékoztatóján.

„Azóta robotokat küldünk a távolabbi célpontok felé: a Voyager-1 például most érte el csillagközi űrt. A hozzánk legközelebbi csillag az alfa Centauri, de a jelenlegi technológiánkkal ezt is nagyon sokáig tartana elérni. Ha a Voyager-1 akkor indult volna el, amikor az első emberek kivándoroltak Afrikából, most érne csak oda.”

sajtobejelentes-urutazas

Ez az esemény nagyjából hetvenezer évvel ezelőtt történt, vagyis piszok régen még történelmi léptékekben mérve is.

Már létezik a szükséges technológia

Bármilyen hihetetlen, de a fizikus és milliárdos társa nem a levegőbe beszél, ugyanis a technológia mellyel az egészet megvalósítanák, már most is rendelkezésünkre áll.

Ezek lehetővé teszik, hogy sokkal gyorsabban érhessük el a legközelebbi, földi fogalmak szerint azonban mégis rendkívül messze, 4,37 fényévre izzó csillagot.

Milner elmondta, hogy részben a mobiltelefon-technológia előretörésének köszönhetően olyan tempóban fejlődik a számítástechnika, hogy ma már lehetőségünk van majdnem bélyegnagyságú nanokészülékeket létrehozni – amelyekben ugyanúgy megtalálható a kamera, a kommunikációs felszerelés és a manőverező tolóerő, mint egy "rendes" űreszközben.

nanohajok-az-urben

Ezeket a nanocsipeket, amelyeket a Breakthrough Starshot projekt során használni fognak, StarChipnek nevezték el, és egy iPhone előállítási árán tudják sokszorozni.

lezeres-meghajtas-nanourhajo

Merőben új szemlélettel gondolkodnak a projekt kutatói. Szerintük ugyanis annyira a meghajtásra koncentráltunk, hogy igazán nem figyeltünk a hajó méretének megváltoztatására. Az új megközelítés szerint a hajót magát kellene összezsugorítani, ezzel korábban még senki sem próbálkozott.

Lézeres meghajtás mint tolóerő

Az új generációs űrhajó nem a megszokott fosszilis, vagy radioaktív atommeghajtással utazna, hanem valami sokkal szokatlanabb módon: a fény erejét használnák fel, melynek segítségével egy olyan földi lézert építenének meg, amely 100 gigawattos lézerimpulzusokat lövellne néhány percig.

A kutatók elmondták, hogy elegendő lenne csak egy napig ilyen impulzusmennyiséget kilőni, ez már el tudna indítani egy nanohajót.

A projekt tudósainak ki kell fejleszteniük atomnyi vékony, de méteres hosszú „fényvitorlákat", amelyek segítségével a nanohajók befoghatnák a fotonokat. Minden egyes foton egy kicsit meglökné az űrjárművet, a gigawattnyi fotonmennyiség pedig olyan mértékben meglódítaná, hogy a kutatók szerint húsz év alatt elérheti az alfa Centaurit.

Anyahajóról indulnak a nanohajók

A terv az, hogy egy Föld körüli pályára állított anyahajóból indulnak majd a nanohajók, és minden ilyen apró hajó apró vitorlát bontana magának, ezzel kapva el a több száz gigawattnyi fotont, amelyek akkora erővel "lökik meg" őket, hogy a fénysebesség húsz százalékára gyorsulnak majd fel.

lezered-toloero-nanohajo

Ez másodpercenként 60 ezer kilométeres sebességet jelent. A lézer formázható tükörfelületek komplex, kifinomult, mégis rugalmas optikai rendszerét használja majd azért, hogy az atmoszféra ne gyengítse a lézersugár erejét.

A tervek szerint a rendszer nagyjából naponta egy nanohajót tudna útnak indítani. Minden egyes lézerimpulzus annyi erőt tartalmaz majd, mint egy űrsiklót elindító rakéta.

A lézersugarat egy magas, de mégis száraz területen kell majd megépíteni. A kutatók valahol a déli féltekén tervezik, talán Chilében, Dél-Afrikában vagy az Antarktiszon.

lezer-allomas

Az alfa Centauri elérése után a nanohajók visszasugároznák az általuk rögzített adatokat a Földre, majd tovább sodródnának a mélyűr felé, kommunikációs távolságon kívül. 

„Ez még csak az első lépés, egyelőre én szponzorálom az egészet. Ha valóban meg tudjuk tenni a következő lépést, akkor sokkal nagyobb összegekre lesz szükségünk” – mondta Milner arra a kérdésre, hogy milyen szponzorációval fognak dolgozni a StarChipen. Az első lépés az, hogy mindent kidolgozzanak a projekttel kapcsolatban, a második egy prototípus megalkotása, a harmadik pedig a teljes jármű felépítése.

Megvan az anyagi keret rá

A projektre egyébként egyáltalán nem sajnálták a pénzt, Jurij Milner százmillió dollárt fektetett be a keresésbe. A kutatók egy tízéves akciótervet készítettek. Milner nem véletlenül választotta az űrkutatást a fő támogatási céljául:fizikusnak tanult, és inspirálta a SETI is. „1961-ben John F. Kennedy bejelentette, hogy embert szeretne a Holdra küldeni, még abban az évtizedben” – mondta a tavalyi sajtótájékoztatón az orosz üzletember.

breakthrough-starshot-projekt

„47 évvel ezelőtt az ember meghódította a Holdat. 1961-ben Jurij Gagarin lett az első ember az űrben. 1961 egy fontos év volt az űrkutatásban, és számomra is, hiszen akkor születtem. A szüleimet annyira lenyűgözte Gagarin utazása, hogy a Jurij nevet kaptam. Később anyám elmondta, hogy inspirálni szeretett volna ezzel.”

„Lehet, hogy valahol a kozmoszban egy intelligens életforma figyeli a bolygónk fényeit, és tudja, mit jelentenek” – mondta Hawking professzor a projekt indításakor a sajtónak.

nanohajok-az-urben-2

„Vagy az is előfordulhat, hogy a jelek, amiket küldünk, egy élettelen űrben utaznak. Mindenesetre nincs fontosabb kérdés, mint az, hogy van-e rajtunk kívül élet az univerzumban. Itt az idő, hogy komolyan válaszokat keressünk.”

A következő 20 évben kiderülhet, egyedül vagyunk-e

A projekt olyannyira komolyan gondolja magát, hogy azt állítják a benne résztvevő kutatók, hogy 20 éven belül fény derülhet az emberiséget már évezredek óta foglalkoztató kérdésre: egyedül vagyunk-e a világegyetemben.

univerzum-vegtelenje

Ha ugyanis sikerül eljutni az alfa Centaurihoz, és a visszasugárzott adatokból kiderül, hogy életformákat, mi több, fejlett civilizációkat is találnak, az megváltoztathatja az egész világunkat és világszemléletünket.

tudomány technológia technika


Megtekintések száma: 4208





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet