A 101955 Bennu tényleg eltalálhatja a Földet a tudósok szerint – viszont addig még kellő idő áll rendelkezésre az emberiség számáram hogy felkészüljön a katasztrófa elhárítására.
Soha ilyen nagy esély még nem volt arra, hogy a Földünket ténylegesen eltalálja megy másik égitest.
Mindez akkor kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor a napokban NASA egy olyan küldetést jelentett be, amelyben egy OSIRIS-REx nevű automatikus űrjárművet küldenek az űrbeszeptember 8-án, hogy aztán két évnyi utazás után randevúzhasson a Bennuval, és kőzetmintákat és egyéb adatokat gyűjtsön a felszínről.
Kiderült ugyanis, hogy a Bennu 1 a 27000 eséllyel csapódhat be a Földünkbe. Ez csillagászati léptékben nézve nagyon nagy esély, soha ennyire nagy esélye még nem volt annak, hogy egy ilyen esetleges ütközés bekövetkezzen.
Ráadásul ez az arány még rosszabb ehet számunkra, ha addig még módosul a pályája negatív irányban.
Az aszteroida az űr léptékét nézve nem nagy, az 500 méteres átmérő azonban akkor már elég komolynak számít, ha feltételezzük, hogy egyszer a Földbe csapódna, ami
ilyen méretek mellett valóban okozhatja akár az élet teljes pusztulását.
A lehetséges becsapódás „csak” 160 év múlva következik be. Azonban ha magunk miatt nem is aggódunk, gyermekeink, vagy unokáink élete lehet majd veszélyben.
A kutatók és csillagászok szerint a hat évente közelünkbe kerülő égitest olyan pályán halad, amelyen más égitestek gyakran módosítják az útját, ezért a 2100-as években még közelebb kerülhet a Földhöz,
2135-ben már a Holdnál is közelebb halad majd el mellettünk.
Pont ez az alkalom, és a Föld vonzása okozhatja azt, hogy az aszteroida egyre veszélyesebb útvonalon halad majd, és a jelenlegi számítások szerint
2175 és 2196 között már elég komoly esély lesz arra, hogy eltalál minket.
A becslések szerit a nukleáris fegyvereknél 60-szor nagyobb robbanást hozna létre.
Közel 160 évünk van rá, hogy felkészüljünk
Egyrész7t 2175-ig, a legelső igazán rizikós pályáig még van 159 évünk, ezalatt simán fejlődhet annyit a tudomány és technika csodálatos világa, hogy
Bruce Willis és fúróbrigád nélkül is elháríthatunk egy ilyen ütközést.
Másrészt a NASA sem emiatt aggódik igazán, hiszen a mostani űr-küldetésnek sem az lesz az elsődleges célja, hogy felkészüljünk a védekezésre. Az ügynökség inkább azért kíváncsi a Bennura, mert egy olyan égitestről van szó, amely a Naprendszer kialakulása óta változatlan, ezért kifejezetten sok információt hordozhat magában a bolygórendszerek, és akár az élet kialakulásával kapcsolatban.
Az OSIRIS-REx projektben dolgozó Dante Lauretta szerint az aszteroida felépítése olyan lehet, a
melyben akár szerves molekulák is rejtőzhetnek,
és a hozzá hasonló égitestek szerepet játszhattak abban, hogy a Föld kialakulása után a felszínen kialakult az az “ősleves”, amelyben megjelent a tényleges élet.
Az űrszonda 2018-ban éri el az égitestet, és először 505 napon át kering körülötte, hogy pontosan feltérképezze, és egy tökéletes leszállóhelyet keressen.
Ezután egy kisebb szondát küld a felszínre, amely kisebb kőzetmintákat gyűjt majd: speciális robotkarjával 60 gramm és 2 kiló közötti darabokat emel majd be, amelyek végül az űrszondával visszakerülnek a Földre 2023-ban a részletes vizsgálatokra. Ha miden rendben halad, ez lesz az eddigi legnagyobb aszteroida-minta, amit valaha sikerült begyűjteni, és úgy egyáltalán a legnagyobb űrből származó minta az Apollo-küldetések óta.
A kőzetminta tanulmányozása pedig elősegítheti azt, hogy kiszámoljuk, hogy lehet elpusztítani, vagy eltéríteni az égitestet, ha 160 év múlva vészesebb közel kerülne bolygónkhoz.
Forrás: 24.hu