​Nagy járvány elé néz az emberiség: nagyon súlyos lehet a következő influenza szezon

2021. február 14., vasárnap




A Harvard Egyetem közegészségügyi intézetének immunológusa figyelmeztet.

Szakértők szerint az új koronavírus elleni védekezés jegyében hozott intézkedéseknek köszönhetően vált az idei évben szokatlanul csendessé az influenza- és náthaszezon. Ha azonban ezek a módszerek ennyire hatékonyak más légúti fertőzésekkel szemben, akkor vajon a koronavírus miért terjed továbbra is gyors ütemben világszerte?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint 2021 első négy hetében egyaránt ötezer fő alatt maradt az influenzaszerű panaszokkal orvoshoz fordulók száma az országban. Az esetszámok így nemcsak a járványküszöbtől maradnak el jócskán, hanem a korábbi évek azonos időszakában feljegyzett betegszámoktól is. Magyarországon rendszerint január-februárban kezdődik az influenzajárvány, idén azonban egyelőre nem mutatkoznak ennek jelei. Hasonló megfigyelések születtek eddig az északi félteke több országában, illetve a tavalyi évben a déli féltekén is.

Mint azt Stephen Kissler, a Harvard Egyetem közegészségügyi intézetének immunológus, infektológus kutatója a The Conversation oldalán megjelent cikkében írja, az influenzaszezon látszólagos elmaradása egyes területeken talán a magas átoltottságnak is köszönhető.

Ugyanakkor valószínű, hogy a koronavírus-pandémia kapcsán világszerte bevett szokássá vált maszkviselés, fokozott kézhigiénia és szociális távolságtartás szintén fontos szerepet játszhatott mindebben. Ha pedig ez igaz, akkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon miért nem sikerült ezekkel a módszerekkel hasonlóan kiemelkedő eredményeket elérni a COVID-19 vírusával (SARS-CoV-2) szembeni küzdelemben.

A világjárvány kirobbanása óta gyakran hallhatunk a reprodukciós ráta, avagy az R-érték fogalmáról, amely voltaképpen azt mutatja meg, hogy egy fertőző betegség mennyire tud hatékonyan terjedni, ennél fogva mennyire nehéz kontrollálni.

Az R-érték arról nyújt információt, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek adja tovább a fertőzést. A szezonális influenza esetében ez a mutató általában 1,2 és 1,5 közé tehető, míg a SARS-CoV-2-re vonatkozó becslések 2 és 4 közötti értékekről szólnak. Magyarán azt mondhatjuk, hogy védekezés hiányában a koronavírus mintegy kétszer fertőzőbb az influenzánál.

Egy járvány terjedését abban az esetben lehet visszaszorítani, ha az R-értéket a védekezés jegyében hozott intézkedések által 1 alá tudjuk csökkenteni. Pusztán matematikai szempontból ez a feladat jelentősen egyszerűbb az influenza, mint az új koronavírus esetében. Tételezzük fel, hogy a maszkviselés és távolságtartás révén felére csökkenthető mindkétfertőzésR-értéke: a SARS-CoV-2 terjedése még így is folytatódna, miközben az influenzát már sikerülne leküzdeni. A szakember szerint azonban ez még nem a teljes kép.

Váladékcseppek és aeroszolok

Tudjuk, hogy a két vírus hasonló módon terjed. Mind az influenza, mind az új típusú koronavírus leggyakrabban szennyezett felületek érintése, légzőszervi váladékcseppek és kisebb méretű aeroszolok közvetítésével jut az emberi szervezetbe.

E három fertőzési útvonal jelentősége ugyanakkor eltérő a két vírus esetében. Az influenza hatékonyabban terjed szennyezett felületekről és nagyobb váladékcseppekkel utazva, márpedig éppen ez az a két mód, amellyel szemben kifejezetten erős védelmet nyújt a kézmosás, maszkviselés és távolságtartás.

Nem úgy az aeroszolok ellen: egy közelmúltbeli, jelenleg szakértői bírálatra váró tanulmány eredményei arra engednek következtetni, hogy részben ez lehet a magyarázat a két kórokozó terjedései közötti különbségekre. Habár az említett védekezési módszerek így is hasznosak, de aeroszolokon utazva a SARS-CoV-2 könnyebben megkerüli ezeket, mint az influenza.

Immunrendszerünk is felkészültebb lehet

A SARS-CoV-2 egy új vírus, korábban nem találkozhatott vele az emberi szervezet. Leszámítva tehát a más koronavírusok okozta fertőzések révén kialakult, csekély mértékű keresztimmunitást, lényegében alapszintű védelemmel rendelkezünk csupán vele szemben.

Egészen más a helyzet az influenzánál. Az influenzavírusok minden évben cirkulálnak, a legtöbben többször is elkaptuk már a fertőzést, és minden ilyen alkalommal egy kicsit felkészültebbé vált az immunrendszerünk az influenza ellen.

Ez a fajta immunitás hozzájárul az R-érték alacsonyan tartásához, csökkentve a fertőzés terjedésének kockázatát. Ennek hiányában az influenza reprodukciós rátája vélhetően közelebb állna az új koronavíruséhoz, ahogy ahhoz történt például az 1918-as spanyolnátha világjárványa idején.

Sokat számít az emberi viselkedés

Kissler szerint érdekes jelenségre hívják fel a figyelmet a SARS-CoV-2 reprodukciós arányát követő weboldalak is: kisebb csúcsoktól és hullámvölgyektől eltekintve az R-érték sokfelé közvetlenül 1 körül alakul.

Ebből talán az emberek viselkedésére vonatkozóan lehet fontos következtetéseket levonni.

Ahogy az emberek figyelemmel követik a járvány alakulását saját közösségükben, úgy változik az elővigyázatosságuk is. Ha éppen kevés az új eset, bátrabban mozdulunk ki otthonról, ha pedig növekednek az esetszámok, óvatosabbá válunk.

Hasonló döntések születnek közösségi szinten is, legyen szó akár a kijárási korlátozásokra, üzletek bezárására vagy a kötelező maszkviselésre vonatkozó szabályok szigorításáról és enyhítéséről.

A folyamatos alkalmazkodás végeredményben terjedőképessége pengeélén tartja az új koronavírust.


Megtekintések száma: 16501





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet