Sok szempontból igaz lehet, hogy újra elkezdődött a hidegháború – hívta fel rá a figyelmet Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Az egyetemi tanár a mostani világpolitikai történések kapcsán úgy véli, nagyon érdemes figyelni arra, mi fog történni a Balkánon, hiszen szerinte a volt jugoszláv válság nem ért véget és nincs kizárva, hogy születendőben van a nagy muszlim állam Európa területén.
Az USA megkezdte az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát, és felfüggesztette ebből a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségvállalásait.
A washingtoni bejelentésre válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a közepes hatótávolságú hiperszonikus fegyver kifejlesztését.
Nógrádi György alapdilemmának nevezte, hogy az oroszok és az amerikaiak abszolút nem bíznak egymásban, ezen kívül Donald Trump amerikai elnök határozott szándéka, hogy megnyerje a 2020-as választásokat ennek pedig az egyik feltétele, hogy „kőkemény” legyen Moszkvával szemben.
A következő alapdilemma, hogy Vlagyimir Putyin is meg szeretné mutatni, nála keményebb fiú nem nagyon van Eurázsiában – fogalmazott.
Nógrádi György kiemelte, Berlin, Párizs és London azt mondta, van 90 nap tárgyalni. Az egyetemi tanár szerint nagy kérdés, hogy ezt az időszakot ki, mire fogja használni, lesz-e Washington-Moszkva kiegyezés. Mindkét fel egy új versenyt tud a hadiipar területén csinálni annak összes előnyével és annak életveszélyes holtával – tette hozzá.
Velkovics Vilmos felvetette, a hidegháborúnak egy előnye volt, stabilitást hozott Európába, például a Balkánra.
Az 1990-es évektől állandósultak a konfliktusok, ami végül a koszovói háborúban csúcsosodott ki. Nógrádi György emlékeztetett, Koszovó esetében mondták ki először, hogy fontosabb az állam határainál egy nép önrendelkezési joga, csakhogy ez életveszélyes.
Hozzátette: Koszovó egyfajta ismétlődése a Krím volt, pontosan ugyanazokat a lépéseket csinálták az oroszok a Krímben, amit a Nyugat megcsinált Koszovóban.
Az egyetemi tanár úgy véli, a volt jugoszláv válság nem ért véget, hiszen a kérdés az, mi lesz Koszovó és Albánia között, létrejön-e Nagy-Albánia?
Kiemelte, óriási kérdés, mi lesz a Balkán muzulmán népeivel, az észak-macedóniai, boszniai, montenegrói muzulmánokkal?
A koszovói vezetés 1999 óta hirdeti az európai nagy muszlim állam szükségességét – mutatott rá Nógrádi György.
OSZD MEG másokkal is!