Egy franciaországi cseppkőbarlang rejtheti a titkot, mely átírhatja az emberiség történelmét. Az ott talált leletek azt mutatják, hogy a Neander-völgyi emberek építették a világ legrégebbi struktúráit 176.000 évvel ezelőtt. Azt azonban senki sem tudja, hogy miért…
A páratlan felfedezés óta mindenki csak találgat. Miért építettek a Neander-völgyiek, vagy egyáltalán mi célból tették mindezt? A Nature egyik legújabb cikke komolyan foglalkozott a kérdéssel.
Adott egy francia cseppkőbarlang, melynek mélyén talált 176 ezer éves félkör ívben elrendezett óriási cseppkövek olyan sejtetnek, amit nem is gondoltunk volna az emberi evolúcióról.
Ugyanis ezek lehetnek a világ legrégebbi ismert építményei.
Az emberiség őseinek számító Neander-völgyiek építették, ez már bizonyos. Egyrészt ez sokkal régebbre datálja az építkezés képességének elsajátítását, azonban magával von még egy érdekes konklúziót: valamilyen célja volt ennek az építkezésnek.
Ezek a kutatások felvetik továbbá azt is, hogy az ősemberek sokkal okosabbak lehettek, mint gondoltuk. Képesek voltak különféle építményeket, szerkezeteket létrehozni barlangjaikban, de
egyes régészeti ásatások kezdetleges ősi ventilációs rendszereket is a felszínre hoztak.
176-ezer-eves-epitmeny 3 szkennelt modell a struktúráról
A legnagyobb kérdés azonban az, hogy miért csinálták? Mi célból, vagy ha valakinek, esetleg valaminek, akkor kinek? A Max Planck Egyetem munkatársai kezdték kutatni a leleteket, hogy megválaszolják a kérdést, melyet korábban senkinek sem sikerült.
Korábban is számtalan elméletet latba vetettek a tudósok, azonban egyik sem állta meg a helyét teljes mértékben. Az emberiség eltitkolt történelmét kutató nyitottabb szakemberek szerint
ez lehet az a régészeti feltárás, mely megváltoztathatja az emberiség történelmével kapcsolatos dogmáinkat.
Vannak, akik szerint nem véletlen, hogy a Neander-völgyiek ennyire fejlettek voltak, és az építményeket feltehetőleg idegen űrhajósoknak emelték, akik ősi tudást osztottak meg velük. Tulajdonképpen az idegenek mutatták meg nekik, hogyan kell használni a tüzet, az eszközöket, és hogyan kell úgy gondolkodni, hogy komolyabb építményeket, kezdetleges struktúrákat hozzanak létre.
Titokzatos struktúrák, egy elfeledett barlangrendszerben
A barlangrendszert, ahol a kivételes leleteket találták, még az 1990-es években fedezték fel Franciaországban. A helyszínen 50 ezer évnél régebbi csontokra is bukkantak, melyek állati eredetűnek bizonyultak. Az akkori vezető archeológus halálát követően azonban az ásatás szünetelt.
Évek teltek el, mire újra folytathatták a munkálatokat, amikor is egy bizonyos Sophie Verheyden paleo klimatológus folytatta azt, amit elődje elkezdett. Sophie egyre kíváncsibbá vált a barlangot illetően, és többször járt ott kutatni, mint bármelyik más barlangban korábban.
Ekkor tájt vették észre azokat a mennyezetről letört óriási cseppkő oszlopokat, melyek szabályos félkörökbe voltak rendezve a földön. Akkor már tudták, hogy valami olyat találtak, ami jó eséllyel átírhatja a történelmet.
Azonnal feltűnt nekik, hogy nem természetes képződményről van szó, és a radiokarbonos vizsgálat bebizonyította, hogy 176 ezer éve nem lett elmozdítva egyik cseppkőoszlop sem. Abból az időből ezen a területen nem ismertek egyetlen emberi fajt sem a Neander-völgyieken kívül, így kizárásos alapon csak az ő művük lehetett.
Sem emberi maradványokat, sem kőszerszámokat vagy egyéb eszközöket nem találtak a struktúra körül, és az egész barlangban sem.
A legújabb elmélet azt feltételezi, hogy a Neander-völgyiek talán azért építették ezeket a struktúrákat, hogy otthont teremtsenek maguknak, vagy valamiféle spirituális szertartási célja lehetett a cseppkő köröknek.
Korábban ezelőtt soha nem láttak ilyet, így amíg nem bukkannak hasonló építményekre, szintén ebből az időből, elszigetelt esetként tekintenek rá a régészek.
OSZD MEG másokkal is!