Néhány évtized múlva nem leszb több csokoládé a Földön: igazi luxuscikké válhat

2019. december 7., szombat




Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC (ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) kibocsátásmérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke szerint ez a kérdés az, ami azonnal kézzelfogható közelségbe hozza nem csak az édességgyártóknak, de nagyjából mindenkinek az egész klímaváltozás kérdését. Márpedig az elkövetkező években olyan kihívásokkal kell szembenéznie az emberiségnek, amik alapvetően befolyásolják például azt is, hogy lesz-e csokoládé, és ha lesz, mennyi lesz és milyen áron.

Nem csak azzal van a baj, hogy egy fokkal melegszik a Föld vagy kettővel, hanem hogy már az az egy fok változás milyen szélsőséges időjárást képes produkálni. 

Ennek az egyik legnagyobb elszenvedője pedig a mezőgazdaság. Csökken a csapadék, de ha végre esik, az egyszerre leeső csapadékmennyiség kiugóan megnövekszik. 

Csökken a biológiai diverzitás, az ökológiai űrt pedig leginkább invazív fajok töltik be, így a mezőgazdasági kártevők is egyre inkább elterjednek.

Egy fok átlagos felmelegedés 10-15 százalékkal csökkenti a négy fő gabona terméshozamát, és már a saját bőrünkön tapasztaljuk, milyen az, ha nem terem elég burgonya vagy kukorica.

Az évtized közepére ez a helyzet drasztikusan rosszabb lehet. 2050-re teljesen eltűnhet a kakaó, mert egyszerűen nem lesz megfelelő az éghajlat a túlélésére. 

Az éghajlatváltozás pedig nem úgy működik, hogy akkor majd Magyarország lesz az új mediterrán vidék, hiszen attól, hogy nálunk melegebb lesz, az Egyenlítőtől való távolságunk nem változik, nem lesz a közelünkben tengerpart és páradús levegő. Vagyis nem leszünk kakaó- és ebből adódóan csokinagyhatalom sem, csak egy jóval melegebb kontinentális éghajlatú ország, új kihívásokkal.



Az IPCC szerint van még esély arra, hogy másfél fokon megállítsuk a felmelegedést, igaz nem lesz sétagalopp, és nem megy anélkül, hogy a szén-dioxid-kibocsátást nem csökkentjük durván. Jó hír azonban, hogy úgy tűnik, hogy ha az államok közül nem is mindegyik köteleződik el,

AZ IPAR A FOGYASZTÓI NYOMÁSNAK ENGEDVE, MEGTESZI. PÉLDÁUL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK GDP-JÉNEK 70 SZÁZALÉKÁT ADÓ IPARI SZEREPLŐK VÁLLALTÁK, HOGY TARTJÁK A PÁRIZSI KLÍMAEGYEZMÉNYT - ANNAK ELLENÉRE, HOGY TRUMP ELNÖK KILÉPTETTE BELŐLE AZ ORSZÁGOT.

Az 1900-as évek óta a fajkihalási statisztikák rohamosan emelkednek, és az ipar valamint a közgazdászok a tervezett költségek számításába rendszerint elfelejtik belekalkulálni azt a kárt és azt a költséget, amit a természet károsításával okoznak.

Itt nem arról van szó, hogy néhány biológus szereti ha sok faj van a világban

A karácsonyfát fenyegeti a klímaváltozással nyugat felé törő száraz kontinentális éghajlat.

- foglalta össze Sipos Katalin. Hanem például arról, hogy jelenleg az egyetlen garantáltan működő és hatékony megoldás a szén-dioxid megkötésére az erdő.

OSZD MEG másokkal is!

tudomány érdeks


Megtekintések száma: 6251





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet