Egy egyiptomi barlangrendszer falán ősi lenyomatokat találtak. A fejtörést viszont az okozza, hogy nem embertől származnak.
Egyiptomban, a Líbiai-sivatagban járunk, ahol 2002-ben az amatőr régészek feltártak egy barlangrendszert, amely több mint 5000 őskori alkotást tartalmazott. A létesítményt Wadi Sura II névre keresztelték, a kutatások pedig a mai napig folynak, hiszen egyre több feltárni valóval találkoznak a kutatók.
Láthatóak állat– és emberábrázolások, valamint festékkel körbemázolt kézlenyomatok is. Mindezek körülbelül 8000 évesek, a rajzokat pedig néhány évtized alatt állították elő.
Az egyik alkotás különösen felkeltette a tudósok figyelmét. Egy összefüggő kézlenyomat-rendszerre bukkantak az egyik falrészen, ahol a nagy tenyérnyomok közepén kisebb kézlenyomatok látszanak.
A kutatók úgy vélték, a mestermű a szülő-gyermek viszonyt szimbolizálja, ám egyre többen figyeltek fel arra, hogy a lenyomatok nem hasonlítanak egy csecsemő kézfejére.
A Cambridge-i Egyetem régészei lázas kutatásba kezdtek, és alapos mérésekkel igyekeztek alátámasztani a tényt, hogy az állítólagos nem emberi kézlenyomatok valóban nem humanoidoktól származnak. Először az emberi kézfejeket mérték meg, majd 30 újszülött és 30 koraszülött keze is vizsgálat alá került.
A lenyomatok alapján azt a megállapítást tették, hogy nem csak méretben, hanem felépítésükben is különböznek a nyomok az emberi kézfejtől.
Több összeesküvés-elmélet is szól a gyíkemberekről az ügy kapcsán, a meglepő a dologban azonban az, hogy kétséget kizáróan egy gyíkféle lenyomata maradt a falakon. Biológusok is bekapcsolódtak a vizsgálatokba, és a következő eredményeket kapták: az ujjak elhelyezkedéséből és
az egymástól való távolságuk miatt arra következtetnek, hogy egy akkoriban őshonos fajról, a pusztai varánuszról van szó. Egyértelműen azonban nem tudták bizonyítani az állítást.
Szóba jöhet még a nílusi krokodil kicsinye is, ugyanis azok lenyomata is egészen hasonló a barlangban találhatóéhoz.
Hogy mit szimbolizálhattak a hüllők, azt egyelőre nem tudják. Eltérően más országok kultúrájától, a szaharaiak életében nem töltöttek be olyan fontos szerepet a gyíkok, így több konteó is született azzal kapcsolatban, hogy testvérfajokról lehet szó.
Több fórumon is olvashatni egy egyre népszerűbb elképzelésről, miszerint a gyíkemberek már 8000 évvel ezelőtt is ősi fajnak számított, és ezek a rajzok a velük kötött békét, és nyugodt együttélést szimbolizálják.
A kutatók nem reagálnak a gyíkemberekkel kapcsolatos kérdésekre, szerintük az akkori hitvilág sokkal másabb normáknak felelt meg, mint a mostani elképzeléseink, így felesleges elhamarkodott döntéseket hozni.
A kutatások és a találgatások a mai napig folynak, ám egyre többen vélik úgy, rég elfeledett, idegen civilizációkra bukkanhatunk a közeljövőben. Ki tudja, talán egyszer megérthetjük azokat a hátborzongató rajzokat is, amikről mindenki úgy véli, űrbéli idegeneket ábrázolnak.