Elképesztő elmélet merült föl az idővel, és az idő fizikájával kapcsolatban. Lehet, hogy gyakorlatilag nem is létezik, és minden egy időben zajlik?
Az idő természete
Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal. A szubjektív idő, az egyén belső időészlelése. Eseményekhez, történésekhez kötődik.
Ma már tudjuk azt, hogy az idő nem minden szemlélő számára telik egyformán. Észrevették a tudósok, hogy egy tárgy minél gyorsabban halad, a tárgyon utazó illető számára annál lassabban fog telni az idő is.
Egyes feltételezések szerint az idő majdnem hogy megáll a fénysebességgel való haladás során. Ezért lehet az, hogy ha mondjuk, valaki fénysebességgel elkezdene a Föld körül repülni, akkor, míg számára évek telnének el, addig a bolygón évtizedek. Vagyis így időt lehetne utazni a jövőbe.
Lehet, hogy nincs is idő?
Léteznek azonban olyan elképzelések is, melyek szerint nincs is olyan, hogy idő. Az idő eszerint nem létezik, és soha nem is létezett.
Ugyanis míg a teret az anyag hozta létre, melyet mérni lehet, és érzékelni, addig az időt az emberi tudat, és bár kitaláltunk egy mérési rendszert hozzá, valójában nincs bizonyíték rá, hogy valóban folyamatosan halad előre az idő.
Az időt gyakorlatilag a különböző változásokhoz, folyamatokhoz rendeljük, mint egyfajta viszonyítási alap.
Az Emberi idő fogalmat az okozza, hogy az Ember képes „megjegyezni” a teret. A tudat a tér változásait sorba rendezi, ezt nevezzük időnek. Ebből is következik, hogy az idő ne igazi dimenzió, pedig sok modell ezzel számol.
Minden ugyanabban a pillanatban történik
Egy új elmélet szerint ezért az idő nem csak, hogy soha nem is létezett, de alapjaiban véve minden esemény ugyanabban a pillanatban történik. Nem csak azok, amik már végbementek, de azok is, amik még a „jövőben” várnak ránk. Már ha ezt el tudjuk képzelni úgy, hogy kimondjuk: nincs idő.
Az emberi elme szüleménye az idő, és az összes emlékünk, ezáltal ha ezt kivesszük a képletből, arra lyukadunk ki, hogy ez egy valóban pusztán elménk által kreált definíció, fogalom.
Minden, ami volt, van, és lesz, egyetlen időpontban zajlik, az adott pillanatban. Korábban voltak olyan sejtések, hogy az univerzum végéhez közeledve megsemmisül, majd az idő visszafelé kezd el telni. Ezért sincs értelme annak a viszonyrendszernek, ami kimondja, hogy az idő csak előrefelé telhet.
Einstein relativitás elméletéig visszavezetve létezik egy elmélet, miszerint az idő egy négydimenziós struktúra, vagy modell része, melyet téridőnek is hívnak. Ez teszi lehetővé, hogy egy adott dolog a múltban és a jelenben is létezzen egyidejűleg.
Ha ez a négydimenziós modell az igaz, akkor alapjaiban kell átértékelnünk mindezt, amit az időről tudunk. Ugyanis az azt jelenti, hogy az idő nem csupán előrefelé telik, és valójában a múlt, a jelen, és a jövő mind jelen vannak egy időben, és a változás csupán egy illúzió.