Egy új elmélet szerint nem kizárt, hogy a Hold kőzetei olyan elemeket tartalmazhatnak, melyek egy korábbi, ősi élet nyomairól árulkodnak.
Egy új kutatás keretében letesztelték, mi történne akkor, ha egy mikroszkopikus fosszíliát tartalmazó kődarabot a Földről az űrbe lőnénk és az elérné a Hold felszínét.
Ennek érdekében Mark Burchell professzor és a kenti egyetem Asztrofizika Központjának kutatója szimulálta azt a körülményt, amely a fosszilizálódott kovamoszatokat érné, ha a Földtől egészen a Holdig jutnának.
A csapat a fosszilis köveket porrá alakította, ehhez vizet adtak, majd pedig lefagyasztották, amiből meteoritot készítettek. A másolat meteoritot egy vízzel teli táskába lőtték egy nagy, gáz-meghajtású fegyverrel, ezzel szimulálva, milyen hatása lehet egy becsapódásnak.
Ezzel tulajdonképpen nem mást demonstráltak, mint azt, hogy ha a jövőben űrhajósok találnának a Holdon különös, élet nyomaira utaló fosszíliákat találnának, azok nagy valószínűséggel a Föld múltjából származhatnak.
Vagyis a Hold számtalan olyan anyagot és leletet tartalmazhat, melyek rengeteget elárulnának a Föld különböző korai szakaszaiból.
Habár az ötlet nem új keletű és vagy egy évtizede létezik, a kutatók csak most tudták szimulálni a lehetséges becsapódást, amivel talán fényt deríthetnek arra, milyen is lehetett az élet a Földön.
Megmagyarázná a Föld homályos történetét
A Föld korai életszakaszát, de még az ősi fázisának számtalan megválaszolatlan kérdései vannak. Rengeteg mindent nem tudunk még róla, és ebben segíthet a felfedezés, ha esetleg tényleg találunk a Holdon olyan kőzeteket, vagy talajrétegeket, melyek a Földről származhatnak.
A Földbe 65 millió éve belecsapódó meteorit elméletileg kilökhetett rengeteg olyan kőzetet az űrbe, melyek egy részét a Hold tömegvonzása révén magához vonzotta, így becsapódtak felszínébe.
Vagyis a dinoszauruszok idejéből, illetve az azt megelőző korszakból fosszíliák maradhattak fenn, amiket tanulmányozhatnának a tudósok, megtudva ezzel számtalan eddig homályos momentumot bolygónkról.