Elképesztően ritka, egyedi felépítéssel rendelkező kristályt találtak egy űrsziklában. Olyat, ami elméletileg nem is létezhetne.
A kristályok világa különleges. Nem csak azért mert a kialakulásuk is különleges, és mert egyediek, no meg étékesek sok esetben.
Kristályok, melyek meghazudtolják a tudományt
Hanem azért is, mert olyan kőzettani és geológiai folyamtokról árulkodnak, melyeket sokáig nem ismertünk megfelelően, és melyek rengeteget elárultak a Föld keletkezésével kapcsolatban.
A kristályoknak azonban van egy olyan formája, amikről sokáig azt sem hitték el, hogy tényleg léteznek. Főleg azért nem, mert ellentmondanak a kristályokkal kapcsolatos téziseinknek, megfigyeléseinknek.
Ezeknek az űrkristályoknak a létezését ezért sokáig nem is hitték el, és csak legendának, mérési hibának tartották. Az idő azonban a kristályokat igazolta, noha még ma sem tudjuk teljesen, hogyan, és miért alakulnak ki a kvázikristályként emlegetett egyed szerkezetű kristályok.
Nem létezhetnének, és mégis
Egy évekkel ezelőtt, Oroszországban becsapódott meteoritból nyerte ki egy tudós a nemrég elemzett különleges szerkezetű kristályt.
Az objektumban talált kvázikristály mindössze néhány mikrométer nagyságú és ez a harmadik ilyen jellegű anyag, amit ebben a meteoritban találtak. A kristály maga nagyon ritka, sokáig nem is hittek a létezésében, mint már fentebb is írtuk.
De nem ez volt az egyetlen oka ennek, hanem az is, hogy teljesen más szerkezettel rendelkezik, mint ahogyan azt az ismereteink alapján elvárnánk egy kristálytól.
Ráadásul a kutatócsoport állítása szerint a most felfedezett kvázikristálynak olyan a kémiai kompozíciója, amilyenhez hasonlót korábban még nem láttak.
Maga a kristály alumínium, réz- és vasatomok kombinációjából épül fel. A kristályrács elrendezése különleges.
Ellentmondanak az ismereteinknek, és a tudománynak
A különleges kristályfajta egyértelműen ellentmond a jelenlegi ismereteinknek, a tudósok pedig egyelőre csak sejtik, hogy ez miként lehetséges. Ugyanis ezek a kristályok nem teljesen periodikusan ismétlődő elemekből állnak, és nem is úgy rendeződik a kristályrács, mint ahogyan azt elvárnánk.
Daniel Shechtman izraeli kutató 1982-ben valami olyat látott az elektronmikroszkópon keresztül, ami a tudomány szerint nem is létezhetett. Az általa felfedezett anyag a kristályok és az amorf anyagok között helyezkedett el.
Olyan szimmetriákra bukkant, amik teljes ellentétben álltak az akkori kristálytani ismeretekkel.
Gyakorlatilag olyan kristályokról van szó, melyek ugyan szabályosan épülnek fel, de nem periodikusan ismétlődő elemekből állnak. Azóta a tudósok egyre közelebb kerültek a rejtély megfejtéséhez, de még mindig vitatott, pontosan miért megy végbe ilyen folyamata „természetben”.
Napjainkban már arra is képesek vagyunk, hogy hasonló kvázikristályokat állítsunk elő, noha a vizsgálatok alapján ezek a kristályok nem teljesen olyanok, mint az eddig találtak, de elég nagy a hasonlóság közöttük.