Optikai illúzió miatt süllyedt el a Titanic?

2016. október 13., csütörtök




A Titanic jéghegyét nem véletlenül nem vették időben észre. A szerencsétlenségben ugyanis főszerepet kapott egy kevésbé ismert optikai jelenség.

Aligha létezik olyan ember, akinek semmit nem mond a Titanic név. A Titanic volt a valaha épített egyik legnagyobb óceánjáró, mely 1912. április 15-én egy jéghegynek ütközött, a katasztrófában több mint 1500 ember vesztette életét.

Sokan még ma sem értik, hogy történhetett meg az, hogy a gyakorlatilag elsüllyeszthetetlennek hirdetett hajó rögtön az első útján az óceán mélyén végezze.

A hajó ugyanis rendkívül precízen lett megépítve, minőségi alapanyagokból, és nem lett volna szabad egy jégheggyel valóm ütközés után sem úgy alakulnia a történetnek, ahogyan az alakul azon a végzetes éjszakán.

A jéghegy csak egy része volt a szerencsétlenségnek

Kevésbé ismert tény, de a jéghegy maga csak egy kis szelete volt a katasztrófának, és azt is lehet mondani, hogy nem is a fő kiváltó oka annak, hogy elsüllyedt a hajó.

Korábban a matrózok és az őrszemek alkalmatlanságát már sokan pedzegették, azonban egy ekkora jéghegyet a vízen még egy balek is észrevett volna. A Titanic katasztrófájának éjjelén azonban ez mégsem így történt.

Ennek oka volt, méghozzá az, hogy az egész szerencsétlenségben nagy szerepet játszott egy különös optikai jelenség, amit úgy hívnak, hogy jégtükrözés.

Tanulmányok bizonyítják, hogy a jeges víz ideális körülményeket teremtett egy szokatlan légtükrözés típusnak, ami elrejtette a jéghegyeket az őrszemek tekintete elől, és megzavarta a közelben tartózkodó hajót is az óceánjáró beazonosításában, órákkal késleltetve a mentést.

A Titanic nyugodt vízen, a csillagok fényével beragyogott égbolt alatt haladt előre, ez szintén megnehezítette, közel lehetetlenné tette, hogy észrevegyék a jéghegyeket.

Ez azért is volt, mert a víz nem tört meg hullámzáskor a jéghegyek felületén, így nagyon résen kellett lenni az éjszakai vízen.

Feltehetően a délibáb jelensége volt az a jelenség is, ami késleltethette a hajó mentését, ugyanis a fénytükrözés a látható tartomány alá szorította a hajót.

A fellőtt jelzőrakéták és tűzijátékok értek elméletben csak el arra a magasságra, amit a távolban tanyázó hajók észrevehettek. Vagyis a Titanic halálra volt ítélve a sötét vízbölcsőjében.

Légtükrözés

A legtöbben a légtükrözést, vagyis a délibáb nevű természeti jelenséget a meleg levegővel hozzuk kapcsolatba, ami a felszín közelében meghajlítja, és felfelé irányítja a fénysugarakat.

Azonban nem csak a meleg, hanem a hideg levegő is képes légtükrözést létrehozni, lefelé irányítva a fénysugarakat. Ebben az esetben a megfigyelő számára a tárgyak és környezetük sokkal közelebbinek tűnnek, mint valójában.

Ez zavarhatta meg tehát a közelben tartózkodó Californian nevű hajót, ami a Titanic segítségére siethetett volna

Gyakorlatilag a Titanic előtti gyilkos jéghegy eltűnt előlük és szemmel nem lehetett megtalálni a hamis horizonton. Ugyanis a jelenség egy hamis látóhatárt hozott létre, a tenger és a csillagos égbolt metszeténél, mely olyan volt, mint egy elmosott, ködszerű fátyol.

Ezt támasztja alá az őrök jelentései is, melyekben furcsa ködöt figyeltek meg az éjszakai utazás során a tragédia előtti éjjeleken.

Gyakorlatilag nem láthatták, akármennyire is résen voltak, a jéghegyet, és nem tudták elkerülni a katasztrófát.

Ráadásul a süllyedő Titanic a jelenség hatására a messziben tanyázó hajóknak inkább tűnt egy apró gőzösnek, mint egy hatalmas óceánjárónak.

Így történhetett meg, hogy a világ legtragikusabb hajószerencsétlensége következtében a hajón utazók jelentős része odaveszett, és az óceánban leltek halálukra.

tudomány történelem titanic


Megtekintések száma: 109066





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet