A miniszterelnök ezúttal nem pénteken, hanem a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában adott interjút.
Lehet-e tartani az oltás tempóját – kérdezte nyitásként Orbán Viktortól Nagy Katalin műsorvezető. A miniszterelnök elmondta, hogy lehet, amennyiben van elég orvos és vakcina.
Elismételte, hogy a kormány 13 millió embernek elég nyugati vakcinát rendelt, és mivel „láttam már novemberben hogy baj lesz”, rendelt 3,5 millió embernek elegendő keleti vakcinát is. Az orosz és a kínai oltóanyagok a megígért időben érkeznek – a kínai szállítmányok néha még hamarabb is -, a nyugatiak azonban nem vagy csak késéssel. Úgy fogalmazott: a brüsszeli beszerezésekben újra és újra csalódniuk kell azoknak, akik bíztak benne.
Hozzátette: azért is rendeltek ennyi oltóanyagot, mert arra is fel kell készülni, hogy a határon túlon nem lesz elég. „Minden magyart, aki a világon él, 16 és félmillió vakcinából be lehet oltani.”
A kórházak leterheltségéről szóló kérdésre úgy válaszolt Orbán, hogy aki volt katona, tudja, hogy az éjszaka a hajnal előtt a legsötétebb. Az éjszaka itt a folyamatosan emelkedő esetszámok, hogy van-e elég lélegeztetőgép, ember az ellátásra. A hajnal pedig az, hogy van-e elég vakcina és elég ember, aki regisztrált az oltásért.
„Jó hírem van, úgy látom, hogy mi, magyarok kezdünk kiegyenesedni, 3 millió fölé ment a regisztráltak száma” – mondta, hozzátéve: azok között, akik újonnan jelentkeztek, rendkívül magas a 60 év fölöttiek arránya. Az operatív törzs ezért arról döntött, hogy a később regisztráló időseket, akik igazán veszélyben vannak, a korábbban regisztrált fiatalok elé engedik az oltási rendben.
Orbán – mint mondta -, az interjúról a Belügyminisztériumba megy, ahol személyesen hallgatja meg a kórházigazgatókat arról, mennyire készültek fel az előttünk álló hétre, amely valószínáleg az egész járványidőszak legnehezebb hete lesz a kórházi ágyak, a lélegeztetőgépek és a hadra fogható egészségügyi személyzet szempontjából is. Nem lesz azonban szükség arra, hogy külföldről kérjünk segítséget, „úgy látjuk, hogy megvagyunk”, sőt, inkább segítséget fogunk adni másoknak Népességarányosan ugyanis több az ágy, mint másoknak és biztosan itt van így a legtöbb lélegeztetőkészülék is. Hadrenbde állították a medikusokat és az átvezénylés is segít az ellátás biztosításában.
A raktáron lévő és már felhasznált vakcinák arányát érintő híreket Orbán sunyi hazugságnak nevezte. Szerinte a beérkező oltóanyagokat azonnal, egy biztonsági vizsgálat után, egy-két napon belül eloltják. Ami mégis raktáron van, azt néhány napon belül adják be az embereknek, vagy ezek a második adagjai a két dózisú vakcináknak, amelyeknek az első adagját már beadták.
Arra a felvetésre, hogy módosították az oltási tervet annak érdekében, hogy mindenki minél gyorsabban kapja meg az első adagot, a miniszterelnök azt mondta: a szakemberek között még véleménykülönbség van arról, hogy mennyi időt érdemes, lehet hagyni a két dózis beadása között az egyes oltóanyagoknál. Amíg ez nem tisztázott, nincsenek verifikált adatok, amíg nem alakul ki nemzetközi szakmai konszenzus, addig ezzel nem lehet sietni.
Megkérdezték Orbántól azt is, mit szól ahhoz, hogy öt uniós tagállam Ausztria vezetésével arra kérte az Európai Bizottság és a Tanács vezetőjét is, hívjon össze uniuós csúcsot a vakcinaelosztás aránytalanságának tisztázására. Orbán szerint mondható, hogy az EU az egyik legfertőzöttebb terület a világon. A közösség lakossága a világénak 5,5 százalékát teszi ki, a járványban elhunyt összes embernek viszont a 20 százaléka volt uniós polgár. Izraeli látogatását említette, ahol hamarosan meglesz a nyájimmunitás és a britek is hamarosan 40 százalékon állnak az átoltottságban, míg az uniós átlag jelenleg 6,8 százalék. Hétről hétre derül ki, hogy nem érkeznek a beígért szállítmányok.
„Ez a helyzet, elszúrták” – kommentálta az uniós beszerzéseket a kormányfő. Ezért kell megpróbálni máshonnan rendelni vagy átütemezni a már megrendelt adagokat.
Ezt elégelte meg az osztrák kancellár, és kezdeményezte az ügyben uiniós csúcs összehívását. „Én osztom az ő véleményét, valami nem stimmel, hiszen az volt a megállapodás, hogy lakosságarányosan fogják a vakcinákat szétosztani, és nem ezt tapasztaljuk. Ha nem rendeltünk volna 3,5 millió keleti vakcinát, akkor nagy bajban lennénk.”
Miért kellett nyilvánosságra hozni az orosz és a kínai vakcinaszerződéseket, az EU miért nem teszi meg? Orbán szerint részben azért, mert a baloldal követelte. „És miután nincs a szerződésekben olyan passzus, amely a gyártók, szállítók érdekeire hivatkozva ezt nem nyilvános üzleti adattá tenné, mi ezt megtehettük.” Ez is azt mutatja, hogy a brüsszeli bürokraták elszúrták, mert olyan kontraktust kötöttek, amelynek részleteit a másik fél hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni. „Nekik a szerződéssel kellene bizonyítani, hogy jól tárgyaltak, kellő gondossággal jártak el, és olyan szerződést kötöttek, amely szolgálja az európai emberek érdekeit.” Ez az egyik vitás kérdés jelenleg, a másik pedig a pénz miatt van. „Itt óriási pénzről is beszélünk. Nekünk fontosabb az emberek élete meg a beoltás meg a kórházi ellátás, ezért nagyon hátul van a mi fejünkben ez a szempont. Ha többet kértek volna a vakcinákért, többet is hajlandóak lettünk volna fizetni. Ilyenkor életről van szó: ami nem abszolút irreális, azt meg kell adni ilyenkor. Ha pénzért lehetne életet venni, az ember odaadná az ingét is.”
Azt is megjegyezte, hogy a gyógyszergyárak versenyeznek egymással – kié a jobb vakcina, ki tud többet eladni, ki tud jobb áron eladni. Ezek az orvosszakmai köntösben feltűnő viták szerinte inkább pénzügyiek. Ilyen az AstraZenecával szembeni „kampány” is. „Sőt, most majd az lesz az általános, hogy a legtöbb vakcinafajtát egyszer csak valahol a világ valamelyik pontján valaki meg fogja támadni. És biztosak lehetünk abban, vagy legalábbis erős lehet a gyanúnk, hogy az ilyen támadások mögött mindig vannak pénzügyi érdekek. Erre fel kellett volna készülnie az uniónak.” A brüsszeli bürokraták azonban, a szerződések publikálása híján, nem tudják megvédeni magukat az ellen, hogy rosszul tárgyaltak, és az ellen sem, hogy „valójában ki vannak szolgáltatva a gyógyszergyártók egymással folytatott gazdasági harcának”.
Nagy Katalin arról is kérdezte Orbánt, hogy egy erdőkertesi háziorvos nem hajlandó a betegeit beoltani, illetve az ellenzék is oltásellenes. Orbán itt újra odaszólt a baloldalnak, szerinte velük és a járvánnyal egyszerre kell megküzdeni. Azt mondta, az ellenzék politikai kérdést csinál az oltásból, a vakcinálból. „Ez morálisan egy vállalhatatlan mélypont., elfogadhatatlan magatartás.” Megemlítette, hogy félmillió embert keleti vakcinával oltottak be, közülük több százan meghaltak volna enélkül. Ezekkel az életekkel – tette fel a kérdést – hogy számolnának el? A háziorvos hogy számol el ezzel? Problémának nevezte, hogy az oltásellenesség az egészségügyben is jelen van, „most nem tudjuk kisimítani ezt, majd meg kell beszélni, de most nem a felelősségre vonás ideje van, hanem a munkáé: el kell látni az embereket és lehetővé tenni számukra, hogy beoltassák magukat, függetlenül attól, hogy a baloldal vagy néhány orvos egyébként oltásellenes”.
Az újraindítási akcióterv egyes elemei már elindultak, de mire lehet még számítani? Orbán szerint a konkrét intézkedéseken túl hosszabb távon is gondolkodni kell, biztosítani kell magunkat afelől, hogy ha egyszer újraindítunk, nem kerülünk újra ilyen helyzetbe. Magyarországon most már van maszk- és kesztyűgyár, van lélegeztetőgépgyár, de vakcina még nincs. Ezzel haladunk, jelenleg az állatkísérleteknél tartunk, a járványok idejét éljük, ezekre fel kell készülni – magyarázta. A gyártókapacitás hiányát is említette, és azt, hogy épül a gyár Debrecenben, emellett Izraelben is lesz egy olyan üzem, amelyben a magyar államnak résztulajdona lesz, így két lábon állunk majd.
Orbán azt mondta, sok vállalkozás komoly gazdasági bajok elé néz, ők pedig mindent meg fognak tenni azért, hogy áthidalhassák ezt a nehéz időszakot. Ehhez az kell, hogy ez az időszak rövid legyen, így az oltásellenes kampányt a baloldalnak meg „az eszement orvosoknak” is abba kell hagyniuk. Erre az időszakra a pénzügyi segítséget is meg kell adni, és megvannak a segítő intézkedések. Aztán majd meg kell próbálni kinyitni, hogy az élet visszatérhessen a normális kerékvágásba.
Az újranyitás időzítéséről nem tudott beszélni Orbán, szerinte még nem lehet előre látni, hogy mikor lehet megkezdeni. Aki tudja, mikor lehet, attól meg kell kérdezni a jövő heti lottószámokat – fogalmazott. Úgy gondolja, hogy novemberben, amikor a második hullám erőre kapott, nagyon kevesen gondolták, hogy lesz harmadik hullám, amelyet a vírusmutációk okoznak. Úgy fogalmazott: a vakcinákkal mi támadunk, a vírus pedig védekezik, éppen ezért mutálódik. A jövő nagy kérdése, hogy a most meglévő vakcinák védenek-e ezek ellen. Ha igen, akkor hamar tudunk nyitni. Az ötféle Magyarországon használt vakcina minden eddig ismert mutáció ellen véd. Ha azonban olyan mutáns bukkan fel, amelyek ellen nem hatásosak, akkor újra kell írni a terveket.
Arról, hogy akadnak, akik március 15-én a járvány ellenére gyülekezést terveznek, Orbán azt mondta: az ő nemzedékükhöz március 15. különösen közel áll, 90 előtt mindenki arra gondolt, hogy a szovjetek már menjenek haza, a kommunisták pedig melegebb éghajlatra. Az ünnep hagyománya nélkül – mondta – nem történt volna meg a rendszerváltás, nem sikerült volna visszaszerezni a szabadságot. Így van ez október 23-ával és augusztus 20-ával is, március 15-nek mégis van egy különös hangulata. Szerinte a politikusok mindig próbálkoznak azzal, hogy áthallásokat hozzanak létre az ünnepnap és a jelen között.
Most nem kellene ezzel próbálkozni, egyértelműen itt van előttünk, hogy egy sunyi, alattomos dolog a szabadságunkra tör, ugyanúgy, mint annak idején a bécsi önkény. Szerinte az ellenzéknek is meg kell értenie, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Ha baj van, akkor csak haza van, csak függetlenség van, és szabadság. Ha összefogunk, a szabadságunkat vissza tudjuk szerezni most, 2021-ben is.
OSZD MEG másokkal is!