A csillagászok szerint sokkal jobban fenyegeti a Földet egy űrszikla becsapódása, mint ahogy azt széles körben gondolják. Egy keddi konferencián elhangzottak szerint jobban kellene figyelni a távoli óriás üstökösökre.
[dropcap]A[/dropcap] Föld potenciális elpusztítására képes objektumokkal foglalkozó tanulmányok többsége az aszteroidaövben vagy más néven kisbolygóövben – amely nagyjából a Mars és a Jupiter között helyezkedik el – keringő égitestekre koncentrál, mondták egy nemzetközi kutatócsoport tagjai.
Ritkán fordul elő ilyen esemény
De felhívták a figyelmet arra, hogy ki kell bővíteni a lehetséges veszélyforrások listáját az utóbbi két évtizedben felfedezett óriás üstökösök vagy kentaurok százaival – bár ezeknek sokkal nagyobb a keringési pályájuk, mint a kisbolygóknak.
Ezeknek a jellemzően 50-100 kilométer átmérőjű, jégből és porból álló golyóknak instabil elliptikus pályájuk van, amely sokkal a Neptunusz, a Naptól legtávolabbi bolygó mögött kezdődnek. Az útvonalaik keresztezik az óriásbolygók – Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz – pályáit, amelyek gravitációs mezeje időnként elhajlítja az üstökösök pályáját a Föld felé. Ilyen esemény 40 000-100 000 évente fordul elő.
Akár 100 ezer évig is tarthat a hatása
Amint közelebb kerülnek a Naphoz, az üstökösök fokozatosan feldarabolódnak, ez hozza létre az üstökösök jellegzetes csóváját, emiatt a kutatók szerint a bolygónkba való becsapódás elkerülhetetlen.
„Az ilyen óriás üstökösök szétesése akár 100 000 évig tartó szakaszos, de elnyújtott becsapódási periódusokhoz vezethet” – írta a kutatócsoport a Royal Astronomical Society journal, Astronomy and Geophysics szaklapban.
Jobban meg kell ismerni az óriás üstökösöket
Azt is hangsúlyozzák, hogy csak a földközeli aszteroidákat számítani a földön kívüli becsapódások kockázatába alábecsüli ezen események természetét és nagyságrendjét. Kiemelik, hogyegyetlen kentaurnak nagyobb a tömege, mint a Föld pályáját keresztező eddig felfedezett összes aszteroidáé.
„Az elmúlt három évtizedben sok energiát fektettünk annak az elemzésébe és a kockázat felmérésébe, amit egy Föld-aszteroida összeütközés jelenthet” – mondta a cikk társszerzője, Bill Napier, a Buckinghami Egyetem kutatója.
A munkánk arra utal, hogy tovább kell tekinteni a közvetlen szomszédságon túl is,és kinézni a Jupiter pályája mögé, hogy megtaláljuk a kentaurokat.”
„Amennyiben igazunk van, akkor ezek a távoli üstökösök komoly veszélyt jelentenek, és ideje, hogy több ismeretet szerezzünk róluk” – tette hozzá Napier.