Olyan dologra bukkantak az Antarktiszon, ami a legnagyobb felfedezés lehet, amit az elmúlt 50 évben tettek a kontinensen.
Jégbe fagyott több millió éves erdők maradványaira is rábukkanhatnak hamarosan!
Óriásgyíkok maradványit tárták fel, ez pedig megerősíthet egy korábbi feltételezést, miszerint az ősi jeges kontinens egykor egy rejtett ökoszisztémának adott otthont.
Sőt, a múltban egy zöld oázishoz hasonló terület lehetett, tele erdőségekkel.
Már csak az a kérdés, hogy MIKOR találnak olyan befagyott, a jég alatt konzerválódott erdőket, amik ennek lehetnek bizonyítékai.
A chicagói Field Museum, a washingtoni Burke Museum, valamint a johannesburgi Witwatersrand Egyetem kutatói még 2011-ben egy antarktiszi expedíciójuk során találták meg azokat a fosszíliákat, amelyeket több éves vizsgálatsorozat után sikerült önálló fajként azonosítaniuk.
A maradványok alapján a fejétől a farka végéig 1,2-1,5 méter hosszú, a mai leguánféle (Iguanidae) fajokhoz hasonló hüllő a Déli-sarkvidék erdeiben élő csúcsragadozó volt.
A kutatók ezért is adták neki az Antarctanax shackletoni nevet.
Az Antarctanax, a többi Archosauria-fajhoz hasonlóan szárazföldön élő, gyors mozgású hüllő lehetett és uralta a környezetét, amelynek állatvilágát akkoriban kisebb testű emlősszerű, a Cynodontia és Dicynodontia rendbe tartozó fajok alkottak.
Földünk leghidegebb vidéke, az Antarktisz nem volt mindig az örök jég birodalma. A földtörténeti ókor, a paleozoikum derekán (540 és 250 millió év között) a ma ismert kontinensek az egyenlítő alatti déli féltekére koncentrálódtak.
Az Antarktisz viszonylag jól megőrizte fosszíliákba zárva az elmúlt 400 millió év fejlődéstörténetét.
Tudományos szempontból ezért rendkívül értékesek az egykori ősi antarktiszi növényzet megkövesedett emlékei.
Ezek közül is kiemelkedik az a rendkívül jó állapotban fennmaradt lelet-együttes, amelyet a kontinens nyugati részén magasba emelkedő Transzantaktiszi-hegység területén fedeztek fel.
Az örök fagy világában felfedezett fatörzsek az eddig ismert legrégebbi antarktiszi erdőség megkövesedett maradványai.
A kutatók biztosak abban, hogy a jövőben – akár éveken belül – előkerülhetnek akár olyan erdők nyomai is, melyek jégben konzerválódtak, és élő vagy szerves anyagot elraktározó szöveteket tartalmazhatnak.