A jövő szuperszonikus vasútrendszerét a nevadai-sivatagban tesztelték egy nyitott, félmérföldes tesztpályán. A prototípus 1,1 másodperc alatt gyorsult 187 km/h-ra, és 5 másodpercen keresztül száguldott 480 km/órás sebességgel, ami körülbelül fele akkora, mint a végleges változat tervezett sebessége.
Ez ígéretes kezdet, de a fejlesztőknek még számos akadályt kell leküzdeniük, mire a Hyperloop technológiáját sikerül teljes egészében megvalósítani. Ha elkészül, akkor a vonat egy „vákuumozott” – pontosabban vákkum közeli, így minimális közegellenállást eredményező – csatornában fog közlekedni olyan nagy sebességgel, hogy
a San Francisco – Los Angeles távolságot mindössze 30 perc alatt teszi meg.
Az alapelve ebből a szempontból hasonló, mint a nálunk is nagyon sok könyvtárban és postán alkalmazott csőpostáé.
Magáról a hajtóműrendszerről még nem sokat tudni, ami biztos, hogy az eszköz rotorjait a sínpályába épített elektromágneses egységek lendítik előre, melyek meghatározott távolságban lesznek egymástól elhelyezve.
(Ezzel az eljárással egyébként a Hyperloop mérnökei szerint akár az 1200 km/h (750 mph) sebességet is elérhető lehetne.) A rendszer energiaszükségletét a tervek szerint a pálya külső borításának tetején elhelyezett napelemek fogják biztosítani.
A Hyperloop egyébként többek között a francia nemzeti vasúttársasággal, az SNCF-vel működik együtt, emellett a Deutche Bahn Engineering & Consulting-al és a brit Arup csoporttal, de vannak tárgyalások más európai befektetőkkel is.
Rob Lloyd, a Hyperloop One igazgatója nyilatkozta szerint
szeretnék újraírni a közlekedés jövőjét azzal, hogy biztonságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb – azaz többek közt zéró CO2 kibocsátást eredményező – módját biztosítják a közlekedésnek, beleértve természetesen a teherszállítást is. –
A Hyperloop számos problémára adhat választ, mely manapság a hosszú útvonalak közlekedését jellemzi – mondta Gregory Hodkinson, az Arup Group elnöke.
Forrás: Ecolounge.hu