Kutatók vizsgálódásai alapján már 120.000 évvel ezelőtt volt rá példa, és most is megtörténhet a klímaváltozás hatására, hogy sziklaszirteket megmozgató viharok jöjjenek létre.
Globális felmelegedés, ahogyan még nem láttuk
Nemrégiben a NASA klímakutató részlegének nyugdíjazott klimatológusa, James E. Hansen komoly kutatásokba vetette bele magát. Azt szerette volna megtudni, hogy pontosan milyen folyamatokat fog kiváltani a globális felmelegedés által a jégtakaróból elolvadt édesvíz.
Arra jutott, hogy olyan dolgokra kell majd felkészülnie az emberiségnek, amire nem is gondoltak.
Azt már szinte mindenki tudja, hogy a felmelegedés idővel majd extrém időjárási körülményekhez fog vezetni. Lesznek pontok, ahol drasztikus hideg és esőzések lépnek fel, míg a kontinensek belső részén megindul az elsivatagosodás.
Lesznek olyan part menti részek, régiók is, melyeket a megnövekedő tengerszint egyszerűen elönt, mint például New York, Miami, Sydney, és környékük.
James E. Hansen arra jutott, hogy a jégtakarókból elolvadt édesvíz felgyorsítja majd Gröland és Antarktisz jégtakarójának pusztulását. Sok klímamodell alátámasztja az elméletét, főleg azok, melyek prehisztorikus klímaváltozásokat modelleztek.
Szuperviharok jöhetnek
Vagyis hasonló jelenségek – igaz nem ilyen mértékben – végbementek már a bolygón. Akkor pedig – 120.000 évvel ezelőtt – hatalmas szuperviharok si tomboltak a bolygón.
Elég volt ehhez csak egy kicsike átlaghőmérsékleti felmelegedés.
Már ez is nagyon szélsőséges időjárást váltott ki a bolygó felszínén. Nem volt ritka a több száz kilométer per órás szél, vagy az olyan nagy viharok, melyek sziklaszirteket voltak képesek megmozgatni.
Most is ez a sors várhat ránk, és az elkövetkező években megjelenhetnek a modernkori szuperviharok is.
Van például a Bahamákon, Észak-Eleutherán egy parti kőszirt, amiről úgy vélik a tudósok, hogy a 120 000 évvel ezelőtti meleg periódus okozta gigantikus viharok sodorták oda.
Sokak szerint a párizsi klíma megállapodás mit sem ér, és bár hasznos volt, és hatalmas jelentőségű, ma már nem lesz elég a szélsőséges időjárási viszonyok megfékezésére.
Olyan viharok válhatnak megszokott jelenséggé, amilyenekre a modern korban még nem volt példa. A sarkköri jégtakarók elolvadása pedig megpecsételi a part menti nagyvárosok sorsát az évszázad végére.
Óriási pusztításra lesznek képesek
A kutatás rávilágított, hogy 120.000 évvel ezelőtt a tengerszint 6,09 és 9,14 méter között emelkedett meg, és a sarki jégréteg nagyon nagy része elolvadt.
Ez okozta azt a rengeteg szupervihart, mely alapvetően tudta átformálni bolygónk egyes vidékeit. A mostani klímaváltozás is legalább ekkora tengerszint emelkedést eredményez majd.
A legrosszabb lehetőség szerint már a következő 50 évben ekkorát dagadnak a tengerek. Dr. Hansen és kollégái szerint ebben az esetben az összes tengerparti nagyvárosnak búcsút mondhatunk.
A folyamat másik mellékhatásaként növekszik a hőmérséklet-különbség a trópusi régió és a sarkköri övezetek között, ami miatt erős viharok fognak kialakulni.
A szuperviharok képesek lehetnek majd háztömböket megmozgatni, sziklákat a levegőbe emelni, vagy eltolni, de az utasszállító repülőgépeket pillanatok alatt tudná egy ilyen vihar még a levegőben darabokra szedni.
Éppen ezért nagyon is komoly a veszély, és szeretnék a kutatók minél több ember figyelmét felhívni ezekre a jövőbeli veszélyekre.