Meg vannak számlálva a napjaink? Korunk legnagyobb kataklizmájával nézhetünk szembe, még a mi életünkben.
Ha nem fékezzük civilizációnk üvegházgáz-kibocsátását, elérhetjük azt a pontot, ahol visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el az éghajlatváltozásban.
Az, hogy egy adott üvegházgáz-koncentráció milyen mértékű felmelegedést generál, már ismert.
Előfordulhat, hogy nem emberi eredetű, csak ennek nagyon kicsi a valószínűsége. Mert ehhez két hibát kellene elkövetnie a világ tudományának: az egyik, hogy nagyon túlbecsüljük a szén-dioxid és más üvegházgázok hatását; a másik az, hogy az adatokból nyilvánvaló globális felmelegedést valamilyen más, számunkra ismeretlen tényező okozza és nem az üvegházgázok feldúsulása
. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) azt állítja, 95 százalék a valószínűsége, hogy minimálisan az utóbbi fél évszázadban a klímaváltozás legalább felét az ember okozta. Ez nagyon óvatos megfogalmazás, amire azért van szükség, mert voltak régen olyan változások a Föld éghajlatában, amelyeket még biztosan nem az ember okozott. 8200 évvel ezelőtt történt egy hirtelen lehűlés, majd visszamelegedés pár száz év alatt.
Az okát nem tudjuk.
Nem valószínű, hogy vulkánkitörés, mert annak a napfényt visszaverő hatása csak egy–három évig tart, utána kitisztul a légkör. Annak meg kicsi a valószínűsége, hogy 8200 évvel ezelőtt néhány évente folyamatosan kitört volna egy-egy vulkán.
2015-ben megjelent egy tanulmány arról, hogy a magasabb szén-dioxid-tartalmú levegőben növekvő négy alapvető élelmiszernövényben, mint a krumpli, árpa, búza és a rizs, 6,4–14,6 százalékkal csökken a fehérjetartalom. Ez komoly bajt jelenthet a globális élelmezésben.
Milyen klímára számíthatunk Magyarországon 2050-re?
– Évtizedenként egy-, kéttized fokos melegedés várható átlagosan a Földön, ennél talán harminc százalékkal gyorsabb a hazai változás. Három évtized alatt így hattized Celsius-fokos melegedésről beszélhetünk. Nem az az igazi kérdés, hogy harminc év múlva mi lesz, hanem az, hogy földi átlagban nem szabad túllépni a három Celsius fokos felmelegedést, amiből egy Celsius-fokot sajnos már megtettünk az ipari forradalom óta.
Öt méterrel nő a világtengerek szintje, ha a nyugat-antarktiszi jégtömb, ami a kontinentális talapzat talajvízszintje alatt támaszkodik, teljesen megolvad. Ha úszna, nem nőne a tengerszint. A világ népességének fele a tengerpartokon él. A nagyvárosokban még talán kifizetődő gátakat építeni, de a néptelen partokon nem. Akkor is emelkedik a tengerszint, ha belül maradunk a három Celsius-fokos sávon. Eddig körülbelül 20 centiméterrel emelkedett, a századunk végére megközelítheti az egy métert. Ez a legnagyobb veszély.
Időjárás-menekülteknek mondanám őket. A 2011-es Arab Tavasz előtti öt évből Szíriában a három esztendő aszályos volt. Ezt a Palmer-indexen mérik, aminek a négyes fokozata már rendkívüli aszályt jelent
. A szíriaiak kettes és hármas fokozatúak voltak. Ráadásul ezekben a térségekben a népszaporulat is nagy, tehát eleve nehezen tudnak megélni, hát elvándorolnak. Még jóval a migránsügy előtt, 2007-ben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága úgy számolt, hogy ha 2050-ig nem mérsékeljük a klímaváltozás ütemét, akkor nagyjából 250 millió és egymilliárd fő körül lesz a klímamenekültek száma
És a sivatagosodási körülmények romlását még bele sem számolták, csak a tengerszint emelkedését!
OSZD MEG másokkal is!