Örökké tartó tüzek a világban

2015. szeptember 22., kedd




Az óriási tüzek végigkísérték az emberiség történetét, akár szerencsétlen geológusok által, vagy épp természetes okokból indultak. Ma sorra vesszük a legrégebb óta tartóakat.


Burning Mountain (Égő Hegy), Új-Dél-Wales, Ausztrália

A hegy felső homokkőrétegének repedésein kiáramló füstöt látva az első erre járó európaiak vulkanikus eredetre gyanakodtak, de 1829-ben minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a harminc méteres mélységben fortyogó tüzet egy vastag szénréteg táplálja. 

Legalább hatezer éve megállás nélkül ég, ezzel pedig a világ legöregebb állandó tüzének számít.

burning-mountain

Forróság a talaj alatt, jól látható.

Smoking Hills, Északnyugati Területek, Kanada

John Franklin által 1826-ban felfedezett füstölgő sziklák olajjal átitatott anyagpalája már évszázadokkal korábban, a kénben gazdag lignitrétegnek köszönhetően lángra kapott.smoking-hills-kanada 

Ódon sziklák füstölögnek saját magányukban

A tűz füstje erősen savassá (2 alatti pH-értékűvé) és különböző fémekben gazdaggá tette a közeli sekély tavakat.

Brennender Berg, Saar-vidék, Németország

A hegy alatti szénmező valószínűleg öngyulladás következtében 1688-ban kapott lángra, de a helyi történetek egy gondatlan pásztorról szólnak, aki a lehető legrosszabb helyen rakott tábortüzet, begyújtva egy közeli fát, amely a gyökerein át elérte a széntömeget, felgyújtva azt.

brennender-berg-saar-videk

A sötétség forróságot és tüzet rejt.

A helyet 1770-ben Goethe is meglátogatta, sőt, az eseményt önéletrajzában meg is említi: kénszagról, vöröses színű, izzáshoz közeli sziklákról számol be, valamint arról, hogy talpa alatt is érezte a szörnyű forróságot.

A tűz persze már nem ugyanolyan heves, mint Goethe látogatásakor, de a repedésekből néha még mindig füst tör elő, azokon benézve pedig akár még az izzó szén is látszik.

Dzsária, India

A tűz 1916 folyamán indult egy rosszul lezárt szénbányából, azóta rengeteg járat beomlott, sőt, a kilencvenes években minden jel nélkül megnyílt egy szakaszon a föld, két óra alatt kétszázötven házat eltüntetve.

dzsaria-india

A munka még ma is folyik

A még mindig működő bányákban dolgozó emberek és családjaik nap mint nap találkoznak mérgező gázokkal és füsttel, a légzőszervi betegségek és bőrproblémák aránya ennek következtében igen magas.

dzsaria-india-ferfi-orzi-a-tuzet

Egy férfi őrzi a tüzet alkonyatkor.

Yanar Dag (Égő Hegy), Abseron-félsziget, Azerbajdzsán

A feltörő gázokat az ötvenes években véletlenül gyújtotta be egy pásztor, a tűz pedig azóta is megállás nélkül lobog.

yanar-dag

Olyan a látvány, akár a Pokolban

Az akár tíz méteres magasságot is elérő színes lángcsóvák egy ugyanilyen széles repedésből törnek fel. A levegő a közeli forrásoknál is begyújtható egy gyufával, ezeket a helyiek égő forrásoknak nevezik, és gyógyító vízként tisztelik.

Centralia, Pennsylvania, Egyesült Államok

Az 1962-es Háborús Hősök Emléknapja örökké emlékezetes marad majd a szénbánya mellett kinőtt Centralia lakóinak: a városvezetés kérésére öt helyi önkéntes tűzoltó szokás szerint elszállította a szemétlerakó tartalmát egy régi, már nem használt tárnába, ahol mindent elégettek, majd legjobb tudásuk szerint eloltották.

centralia-tuz-2

Út a semmibe.

Sajnos ez nem volt elég, mivel a város kötelességével ellentétben nem helyezett el egy tűzálló agyagréteget a tárnában, így begyulladtak föld alatti szénrétegek, az idő múlásával pedig csak romlott a helyzet.

A probléma nagyságára csak tizenhét évvel később, 1979-ben döbbentek rá, mikor a helyi benzinkút tulajdonosa (aki egyben a polgármester is volt) az egyik földalatti benzintank szintjét mérte. A kihúzott mérő forrónak tűnt, így a férfi az üzemanyag hőmérsékletét is megmérte. A hőmérő 78°C-ot mutatott.

centralia-tuz

Hatalmas forró hasadékok kereszttüzében.

1981-ben egy tizenkét éves fiú alatt hirtelen egy negyvenhat méter mély, de alig egy méter széles víznyelő nyílt meg, amelyben halálos szénmonoxid-szintet mértek.

A lakosság jó része ezeknek az eseményeknek, valamint a felbukkanó füstnek köszönhetően elhagyta a várost, számuk az 1981-es ezerről tízre (2010) csökkent. A földalatti tűz azóta már a szomszéd város bányájára is átterjedt.

A Pokol Kapuja, Kara-kum sivatag, Türkmenisztán

Már több mint négy évtizede lángol egy tátongó mélyedés a közép-ázsiai Karakum-sivatag közepén. A 60 méter széles és 20 méter mély kráter 1971-ben jelent meg egy rosszul sikerült szovjet bányafúrás következtében. A kísérlet során elértek egy nagyméretű földalatti gázkamrát, a felszín beomlott, ezzel megnyitva a metánnal telített óriási lyukat.

a-pokol-kapuja

A pokol kapuja.

A geológusok úgy döntöttek, hogy el kell égetni a kamrából szivárgó földgázt. Arra számítottak, hogy miután meggyújtják, a gáz teljes mennyisége néhány hét alatt elég. Azóta is várják ezt a pillanatot. A szovjet szakemberek alaposan alábecsülték a nyílás méreteit, a katlan ugyanis máig nem aludt ki. Csak találgatni lehet, mekkora mennyiségű gáz égett el eddig, illetve mennyi tartalékkal rendelkezik még.

a-pokol-kapuja-2

A tűz (ördög) soha nem alszik

A helyi lakosok által “A pokol kapujának” nevezett képződmény érdekes látnivalóval szolgál az arra tévedő maroknyi turistának. A Darvaza falu közelében fekvő látványosság Türkmenisztán középső részén, Közép-Ázsia szinte alig lakott, nehezen megközelíthető sivatagi területén található.

Az izzó gödörből kiáramló hőség csak néhány percig elviselhető, érdemesebb távolabbról szemlélni a lángoló üstöt, mely főként éjszaka nyújt “pokoli” látványt.

érdekes hihetetlen érdekesség természet


Megtekintések száma: 3858





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet