Orvosilag is igazolt eset a tudat hatalmára az anyag felett?

2017. április 9., vasárnap




Egy személyiségzavaros vak nő képes látni, ha másnak képzeli magát.

A most ismertetett eset nem csak azért megdöbbentő, mert rendkívül érdekes jelenségekről tesz tanúbizonyságot, hanem mert akár az elme erejét is bizonyíthatja az anyag felett.

A zavarba ejtő eset egy 33 éves nővel esett meg, akit az orvosok csak BT néven emlegettek. Valami olyasmi történt vele, ami aligha történt még bárkivel, és az orvosok nem tudnak mit kezdeni a jelenséggel.

A tanulmány, melyben a megdöbbentő esetet leírták, a „Látás és vakság egy személynél: a vizuális rendszer korlátai”.

BT húszéves korában vesztette el a látását egy balesetben. A szeme nem sérült meg; az orvosok szerint a vakságát agysérülés, konkrétan a kérgi vakságnak is nevezett rendellenesség okozza.

Tízen vannak, néhányan látnak is

Évekkel később BT pszichoterápiára ment, hogy kezelje a személyiségzavarát. A terápián azt állította, hogy tíz különböző személyisége van, akik a nevükben, korukban, nemükben, viselkedésükben, hangjukban, gesztusaikban és arckifejezéseikben is különböznek.

Az efféle önkép nem ritka a DID-s pácienseknél. De amikor BT már negyedik éve járt terápiára, váratlan dolog történt: egy időre visszanyerte a látását.

Megdöbbentő, de BT egyes személyiségei képesek látni, míg mások nem.

Sokaknak eszébe juthatott mostanra a SZéttörve című film, ami valami hasonlót vet fel, talán nem is alaptalanul.

A tanulmány szerzői, Hans Strasburger és Bruno Waldvogel szerint a vak és a látó állapotok között csupán másodpercek telnek el.

Ez eddig nem több egy szokatlan, nehezen értelmezhető pszichológiai esettanulmánynál, amit BT önbevallásos beszámolóira alapoztak. Ilyen alapon viszont azt sem lehet kizárni, hogy BT csak szimulál; hogy a vakságát csak kitalálta, épp úgy, mint a többi személyiségét.

Strasburger és Waldvogel további bizonyítékokat akartak, így meg kellett vizsgálniuk, hogy amikor BT vak, akkor az agya valóban figyelmen kívül hagyja-e a vizuális ingereket.

Ezért egy EEG-vel vizsgálták BT agyhullámait, hogy megmérjék a vizuálisan kiváltott válaszait. A VEP egy elektromos válaszreakció, ami az agy látókérgének stimulációjakor lép fel: ha nincs VEP, a páciens valószínűleg megvakult.

A mérések szerint BT normális VEP reakciókat ad, ha a látó személyisége kerül előtérbe, de ha a vakok veszik át az irányítást, a reakciók megszűnnek.

Látó fázisban 100 milliszekundummal a stimuláció után fellép a reakció, de elmarad, ha BT éppen a vak fázisban van.

Nincs olyan ismert biológiai folyamat, ami ilyen gyors változásokkal járna:

BT másodpercek alatt nyeri vissza a látását, és ugyanilyen rövid idő alatt vakul meg ismét.

Ez gyakorlatilag azt is jelentheti, hogy megvan az első tényleges, orvosilag is jól dokumentált eset, ami bizonyíthatja, hogy az elme képes az anyag felett rendelkezni. Az ugyanis, hogy képes valaki a tudata hatására látni, és nem látni, ezt az alapfelvetést támasztja alá.

A tanulmány eredményeinek óriási hatásai lesznek a jövőben, és talán rengeteg a tudattal és az elme erejével kapcsolatos vizsgálatnak is táptalajt adhat.

OSZD MEG másokkal is!

paranormál tudomány megmagyarázhatatlan bizarr


Megtekintések száma: 226833





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet