A modern populációkban még mindig kimutatható a neandervölgyiek genetikai öröksége, amely jelentős hatást gyakorolhat az emberekre.
Hugo Zeberg, a svéd Karolinska Intézet, valamint a neandervölgyi genomot néhány éve feltáró Svante Pääbo, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa és kollégái új tanulmányukban egy olyan, neandervölgyiekhez köthető genetikai elemet mutatnak be, amely a fájdalomérzetre hat
– számol be a ScienceAlert.
A mintegy félmillió nagy-britanniai személy genetikai adatainak elemzése során a csapat arra jutott, hogy a lakosság 0,4 százaléka hordozhatja a gén ezen változatát.
A hasonló elemzések a génszekvenálás rohamos fejlődésének köszönhetően jöhetnek létre.
A kutatók ma már az ősi maradványokat tanulmányozva is értékes információkat gyűjthetnek a neandervölgyiek DNS-éről.
A kutatók vizsgálatuk során egy olyan génre bukkantak, amely a Nav1.7 nevű fehérjét kódolja.
Az idegsejt membránjában található protein egyfajta átjáróként működik a nátrium számára, és kulcsszerepet játszik a fájdalomként érzékelt impulzusok kiváltó pontjának meghatározásában.
A Nav1.7 variánsok nagyban hathatnak a fájdalom érzékelésére.
A neandervölgyiek olyan génváltozattal rendelkeztek, amely a fehérjében három aminosavat változtat meg.
A szakértők békapetékben és emberi veseszövetekben vizsgálták, hogy ez a módosulás miként hathat a proteinre.
A kutatók arra jutottak, hogy egy-egy aminosav befolyásolása még nem járna jelentős következményekkel, a három megváltoztatása viszont erősítheti a fájdalomérzetet.
A régészeti bizonyítékok alapján a neandervölgyiek gyakran küzdöttek fájdalommal, több olyan leletet is találtak, amelyek természetes fájdalomcsillapítók használatára utalnak.
Zebergék úgy gondolják, az érintett neandervölgyi gén a modern emberek fájdalomérzetére is hathat.
OSZD MEG másokkal is!