Ősi cunami nyomaira bukkantak a Nagy Korallzátonynál

2017. február 10., péntek




Egy 300.000 éve a területen végigsöprő szökőár maradványait találták meg.

Geológusok bukkantak rá arra a hatalmas szökőár maradványaira, mely már évek óta foglalkoztatta a tudományt.

Több éve sejtik már ugyanis, hogy a területen hátrahagyott nyomok talán egy óriási természeti csapástól származhatnak, azonban egészen eddig ebben nem voltak teljesen biztosak.

Ausztrál kutatók lelték meg a végső nyomokat, amik alapján ki lehet jelenteni, hogy egy nagy szökőár egykoron végigsöpörhetett a területen. Méghozzá olyan elemi erővel tehette mindezt, hogy meghagyta maga után a nyomokat és a sebeket, amiket a Föld ezen a részen sosem gyógyított be teljesen.

Épp így volt lehetőségük arra a tudósoknak, hogy ezeket a nyomokat megleljék, és alaposan kielemezzék.

A Queensland állami James Cook Egyetem szakértőinek szerdai közlése szerint valószínűleg egy földrengés miatt keletkezett Ausztrália kontinentális talapzatán - ezt nevezik még selfnek is - törés.

Ez cunamit idézett elő, ami 27 méteres hullámmal csapott le a keleti partra.

Gyakorlatilag mindent letarolt a közelben, és hatalmas pusztítás végzett, mely akkoriban mérve is igen nagy volt.

Annyira sok kárt tett a vidékben, hogy bár az elsődleges nyomok idővel szinte teljesen eltűntek, a másodlagos nyomok megmaradtak.

Ezeket egy nagyszabású projekt keretében egy 3 dimenziós modell segítségével fedezték fel.

A kontinentális talapzatról a parttól 75 kilométerre leszakadt egy hatalmas, 20 kilométer hosszú és nyolc kilométer mély darab. 32 köbkilométerével a csúszásnak indult földmassza az Ulurunál harmincszor nagyobb volt.

Még a katasztrófa idejét is sikerült nagyvonalakban meghatározni. Ehhez a mélyben lévő, fosszilis korallokat vizsgálták meg 1,17 kilométeres mélységben.

Az itt élő korallok ugyanis képet adhattak arról, hogy körülbelül mikor következett be az esemény, és a vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy 300.000 évvel ezelőtt keletkezhetett ez a hatalmas szökőár.

Ezt abból gondolják, hogy a mélyben talált korallok 302 ezer évesen voltak abból az időből.

Bár nagy pusztítást végzett maga a cunami, mégsem voltak olyan durva következményei, mint amilyenek ma lennének, mert a természet, és a helyi ökoszisztéma hamar talpra tudott utána állni.

A Nagy Korallzátony szerepe ráadásul már akkor is igen nagy volt, ugyanis egyfajta hullámtörő gépezetként funkcionált.

Ez azt jelenti, hogy az erre érkező szökőár erejét jelentősen csillapította. Igaz, ebben valószínűleg több ezer évre megsérült a korallzátony, de felfogta a pusztító erejét is.

A Nagy Korallzátony a Föld legnagyobb korallzátonya és a turisták kiemelt úti célja. Több mint 2300 kilométer hosszan húzódik Ausztrália keleti partjánál. Az ilyen korallzátonyok mindig jelentős erővel rendelkeztek azt illetően, hogy hatalmas hullámokat fékezzenek meg.

Ausztrália közelében ezért nem is nagyon fordulnak elő cunamik, vagy ha igen, általában legyengíti az erejüket a rengeteg korallzátony.

tudomány rejtély rejtélyek


Megtekintések száma: 37332





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet